Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
IRODALMI FIGYELŐ - Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története (Puskás János)
ujgurokon) kívül taglalja a xibók, kazahok, kirgizek, tatárok hagyományos kultúráját is. A gestáinkban Kézai óta elődeinkként szereplő hunok nyomaival is sokfelé találkozott. Talált Dzsungáriában egy törzset, a hemut, amelyről még a kínai nemzetiségkutatás sem tudott. Felhívja a figyelmet rá, hogy az ujgurok arcvonásaik alapján inkább tűnnek európainak, mint kínainak. A férfiak virágos kerek sapkája pedig a kalotaszegi vagy matyó népművészetre rímel. Az ujgur nők is járják a nálunk honos üveges táncot. Megtudjuk, hogy az ujgur kaganátus VIII-IX. századi fénykorában egyenrangú volt Kínával és a térség diplomáciai nyelvét is ők adták. Ekkori hazájuk még a mai Mongóliában volt s innen húzódtak nyugatabbra, a mai Kelet-Tur- kesztánba. A szerző az egyik fényképen egy tulipános motívumú mellényt viselő jugar lány öltözékén örökítette meg a kulturális rokonságnak ezt a feltűnő jelét. Bárdi László hatalmas tudását jelzi, hogy bibliográfiájában tucatnyi kínai könyv is szerepel. Néhol nyelvészeti fejtegetéseiben a kínai szavak hibás fonetikai átírásaira is figyelmezteti kutató társait. Könyvei értékét nagyban növeli a majd minden lapra jutó gazdag fekete-fehér és színes illusztráció. A homokba temetett karavánutakon könyv anyagából DVD film is megjelent. Kovács Sándor Fodor Ferenc A MAGYAR FÖLDRAJZTUDOMÁNYTÖRTÉNETE Az eredeti kézirat alapján sajtó alá rendezte: Dövényi Zoltán Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2006. 820 oldal FODOR FERENC A MAGYAR FÖLDRAJZTUDOMÁNY TÖRTÉNETE Hosszú „érési folyamat” eredményeként, csak 44 évvel a szerző halála után vehetjük kézbe Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története című munkáját. A „bujdosó könyv”-e.k sorát gyarapítja ez is (még mennyi lehet?). Kérdezhetnénk, hogy mennyit ér egy fiókban porosodó kézirat? A válasz nem túlságosan bíztató, de szerencsére most nem ezt tapasztaljuk. Ha egy ember ilyen nyomot hagy maga után, — mint Fodor Ferenc tette — akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy a könyv végre eljutott az olvasókhoz, vagyis minden megírt könyv céljához. A magyar földrajztudomány története művelőinek és barátainak öröm töltheti el a szívét, hogy ez a könyv végre nyomtatásban megjelent. Ez főleg azoknak a segítségével történhetett, akik a kézirat megjelenését segítették. Itt elsősorban Dövényi Zoltán professzor úrnak az eredeti kézirat sajtó alá rendezése említhető. Nem kis feladatot jelentett Fodor Ferenc munkájának a számítógépbe írása, majd utána a szöveg szerkesztése sem. A nyomdakész könyvhöz „már csak" a Magyar Tudományos Akadémia jóindulatú támogatása szükségeltetett, és már a kezünkben érezhetjük az értékes olvasnivalót. A korábbi földrajzoktatásban Fodor Ferenc nevét kizárólag a geográfiát alaposan ismerők hallották. Ennek a magyarázatát ott kereshetjük, hogy nagy tisztelője volt Teleki Pálnak. Teleki közvetlen munkatársaként az 1945 utáni időszakban nem számíthatott semmilyen elismerésre a szakmai körökben, 137
