Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 16. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2007)
MÚZEUMI HÍRADÓ - A Selyemút rejtett titkai (Debreczeni Emese)
anyagából írták és válogatták a múzeum munkatársai, Lendvai Tímár Edit, Puskás Katalin, Dr. Kubassek János és Dr. Lázár Imre, de jelentős adatokkal járult hozzá a munkához a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, Dr. Renner Zsuzsa, Szabó Krisztina, Dr. Köves Margit, Dr. Bethlenfalvy Géza, indiai részről Dr. Kapila Vatsyayan, Annemieke Sharma, valamint Harleen Ahluwalia és Lázárné Kovács Mária. A gazdagon illusztrált kötethez Dr Pálmai Géza nagykövet írt előszót. A megjelentetés anyagi költségeit az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Balassi Intézet biztosította. A kiállítás és a katalógus felkeltette a figyelmet a magyarság iránt, érzékeltetve, hogy India szellemi, kulturális kincsei több évszázadon át eleven vonzerőt jelentettek. A tudósokat, alkotóművészeket, írókat, kutatókat, műgyűjtőket, művészettörténészeket, őstörténészeket és misszionáriusokat bemutató katalógust az indiai sajtó, köztük a The Statesman című napilap elismerően méltatta. A rendezvénysorozat fő szervezője Dr. Lázár Imre volt, aki a Magyar Tájékoztatási és Kulturális Intézet munkatársaival hónapokon át dolgozott a kiállítás megvalósításáért. Örömünkre szolgál, hogy az Érden őrzött dokumentumok és fényképfelvételek közreadása, elfeledett kutatók emlékeinek publikálása hozzájárulhatott az India és Magyarország közötti kulturális, tudományos kapcsolatok további fejlesztéséhez. Dr Kubassek János A SELYEMÚT REJTETT TITKAI A Selyemút rejtett kincsei — Stein Aurél és az Ezer Buddha barlangtemplomok címmel rendezett kiállítást az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteménye a Könyvtár Vasarely termében, 2007. november 22. és december 15. között. A kiállítás a híres magyar régész, orientalista, Stein Aurél munkásságát, színes egyéniségét is megmutatva, a II. expedíció során feltárt dunhuangi lelet jelentőségére és feltárásának körülményeire összpontosított. A kiállítást Dr. Kelecsényi Agnes, indológus, a Stein hagyaték kurátora rendezte. A megnyitó beszédet Dr. Wojtilla Gyula, tanszékvezető egyetemi tanár tartotta. Stein Aurél (1862-1943) művelt polgári családban született Pesten. Drezdában tanult, majd a pesti Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Magyar állami ösztöndíjak segítségével egyetemi tanulmányait Bécs- ben, Lipcsében és Tübingenben folytatta, ahol klasz- szika-filológiát, indológiát és iranisztikát tanult, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Oxfordban, Camb- ridgeben és Londonban kutatómunkát folytatott, a Ludovika Akadémián pedig a térképészet tudományát sajátította el. Kína, India, Irán és a Nyugat közötti történeti kapcsolat mindig érdekelte. Belső-Ázsiát és a Római Birodalmat, az ókori civilizáció e két fontos pólusát összekötő kereskedelmi útvonal, a Selyemút lett Stein régészeti kutatásainak legfontosabb színhelye, melynek a nemzetközi hírnevet és elismerést is köszönheti. Munkát keresve jutott el Indiába. Ebben Duka Tivadarnak, az első Körösi Csorna életrajz szerzőjének londoni kapcsolatai segítették. Első munkahelye a Punjab Egyetem, melynek létrehozásában egy másik budapesti, Leitner Vilmos működött közre. Először az oktatásügyben dolgozott. Munkássága ezen időszakának kiemelkedő eredménye egy szanszkrit mű, a Rádzsatarangíni fordítása, mely Kasmír középkori történetének irodalmi értékű hiteles forrása. Azonban érdeklődése egyre jobban a régészet felé fordult és kirajzolódtak későbbi expedícióinak tervei. A XIX. század második felében számos régiség került felszínre Kínai-Turkesztán területén, mely a tudományos világ, így Stein érdeklődését is felkeltette. Első expedícióját (1900-1901) erre a területre, elsősorban Khotan környékére irányította. Sokoldalú képzettségének és tehetségének köszönhetően a tudós szemével figyelte meg a hely földrajzi, antropológiai, néprajzi és nyelvészeti adottságait. Külön figyelmet fordított a még ismeretlen terület szakszerű feltérképezésére. Következő útjának célját jelentősen befolyásolta az az információ, melyet kedves barátjától, Lóczy Lajostól hallott. A kiváló geológus és geográfus gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójának (1877-1880) tagjaként bejárta azt a terepet, ahol később Stein kutatott. Lóczy Lajos, aki Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiája és paleontológiája területén végzett kiváló tudományos munkát, a Széchenyi expedícióval el116
