Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
KÖZLEMÉNYEK - Bartha Lajos: Magyarország első tervszerű felmérése (1696)
kitérőkkel - kb. 1500 km-es útvonalat jelentett, ami azonban az akkori útviszonyok mellett a mainál kétszer nagyobb teljesítmény. A főpontokon kívül több helyen is megszakították az utat, de ezeken a helyeken csak a Jupiter-holdakat figyelték meg, vagy a Holdról készítettek rajzot. (Budától délre 4 mérföldre, Tolnánál, Péterváradon, Zalánkeménye, Zsablyán, Becsén, Zentán). Marsigli és Müller nem is mindig haladtak együtt. Marsigli megjegyzi, hogy néha „kiküldte” munkatársát távolabbi helyek mérésére [1, 9]. Maga Marsigli gondosan feljegyezte a Duna mentén fekvő községek (és városok) sorát, utóbb összegyűjtötte az ezekre vonatkozó fontos adatokat. A Danubius-ban azonban a partok jellegzetességei is megtalálhatók, több helyen pedig keresztszelvényeket is felvettek. Az 1. táblázat foglalja össze a földrajzi helymeghatározások adatait, és a mai értéktől való eltéréseket. A táblázatban: a földrajzi hely neve után N a szélesség megállapításához felhasznált csillagok száma, <p a földrajzi szélesség, Aip a mért érték eltérése a tényleges adattól, \ a földrajzi hosszúság, Ak földrajzi hosszúság eltérése a valóságos értéktől, D a mágneses észak eltérése a földrajzi észak irányától (deklináció). A földrajzi hosszúságok értékei voltaképpen csak névleges, egy képzeletbeli (elméleti) délkörhöz viszonyított adatai. A valóságban Bécs „elméleti” hosszúságához viszonyították a többi pont földrajzi helyét. Ezért a mérési hibát a bécsi hosszúság-különbségtől való eltérés adja. A mágneses deklináció esetében elméleti érték számítása irreális lett volna. A földrajzi szélesség A földrajzi szélességet a 2 és 1/2 lábnyi kvadránssal, kétféle méréssel határozták meg. Egyrészt néhány fényesebb, jól ismert helyzetű csillag delelési magasságának (a látóhatár felett), ill. másrészt a Nap delelési magasságának méréséből - a „Danubius”-b-axi kinyomtatott táblázatokból jól követhető számolással - állapították meg, szögpercnyi pontossággal. A Nap-magasságokból levezetett értékek sokkal kevésbé pontosak, mint a csillagok délkör-átmenetének magasságából számítottak. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy a Danubius-ban Marsigli a főpontok -értékeit csak a csillagok délkör-átmenetének eredményei alapján közölte. (Danubius, Tom. I. pars. 2. pag. 35-42.) Müller azonban az 1707-ben összeállított térképénél a Nap-delelésekből számolt értékeket is felhasználta. Ezért térhetnek el a Duna-térképről leolvasható szélességek a Müllér-féle térkép néhány adatától. A mért értékek hibái származhatnak: a./ a mérőműszer szerkezeti hibáitól (pl. a fokbeosztás pontatlansá1. táblázat Hely és a mérések száma N 9 A9 1 aíwien D west Bécs-Wien 9 48° 14' +2' 40° 05'-iroo' Buda 11 47 27-7 42 40 +04-9 30 Baja 6 46 10-2 42 22 + 16-10 00 Duna-Dráva torkolat 7 45 36 +2 42 18 +20- 9 45 Titel melletti erőd 8 45 17 +5 43 35 +28- 9 15 Szeged 14 46 16 0 43 50-04-10 00 Szolnok 4 44 15-1 44 15-20- 9 30 Eger 7 48 00 +7 44 27-22- 9 30 58
