Dr. Kubassek János (szerk.): Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 15. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2006)
MÚZEUMI KÖNYVTÁR - Földrajztankönyv a múltból (Kovács Sándor)
nek találta a szfinx arcát. Leírásában nagy figyelmet fordított a nők öltözetére. Megtekintették az El-Azhar dzsámit, az első keleti egyetemet. Ennek kapcsán érdekes a keleti tudományról írt jellemzése, amelynek summája nagyjából a következő: A tudomány forrása a Kelet. E körül forog és nem halad minden. Nincs alkotó szellem. Kritika sem. Meddő tudomány. Természettudományokat nem ismerik, szemben a régi arabokkal. Nyugati tudományt megvetik, lenézik. Különösen szívéhez nőtt Kairóban a Gezirét-kert és a Citadella. Az angolokról elmélkedve így ír: „...különös nép az angol, alig Romániával egyenlő katonasággal, tengerek, világ ura....Béke nevében hadüzenet nélkül európai hitelezők érdekében száll meg területeket...” Jellemző edzettségére, hogy nem kocsin, hanem lovon tette meg Alexandriától Jaffáig az utat. Testes ember lehetett, mert valaki egyszer erre hivatkozva nem fogadta be kocsijába. Kifinomultságát mutatja, hogy az itt jellemző juhfaggyús ételeket nem bírta megenni. Sorra leírja Jeruzsálem templomait, szent helyeit: a Via Dolorosát, a Szent Sír templomát, az Omár mecsetet, az Al-Aksá mecsetet, az Olajfák hegyét. Az Omár mecsetről (Szikla templom) megtudjuk: Helyén állt Salamon kisebbik temploma, ahonnan feldúlásakor a frigyláda eltűnt. A közepén lévő sziklát a zsidók a világ köldökének tartják, Ábrahám ezen kívánta feláldozni Izsákot, erre építette Dávid a fogadalmi oltárt, e szikláról szállt mennybe Mohamed, ezen szikla akart utána szállni, de Gábor arkangyal visszahajította. A várfokon lévő egyik szikláról pedig azt mondják, hogy Mohamed itt fog ítélni, míg Jézus az Olajfák hegyén, a mennybemenetel helyén. Megjegyzi, hogy Jeruzsálem külsőleges elhanyagoltsága miatt csalódás volt azoknak, akik nem hívő zarándokként, hanem turista szemmel mentek oda. Elfogulatlanul elismeri azt is, hogy a mohamedánok sokkal toleránsabbak irántunk, mint az örmények vagy a görögök. Ma is megszívlelendők a vallási fanatizmust elítélő gondolatai a Szentföldről: „Ezen elátkozott szik- lafóldön kőkeménnyé lesz az emberek szíve, a melyben csupán egy érzés marad bevésve: a fanatizmus. Ez a véráztatta sziklák egyedüli terméke, ez maradt fenn annyi önfeláldozó szív elontott nemes véréből. E helyen a legfanatikusabb a zsidó, a mohamedán és a keresztény, sehol se gyűlölik úgy egymást mint itt, mivel itt folytonosan szemük előtt vannak azon helyek, melyeken hitőkért egymás vérét ontották. Igen, Jeruzsálem a végtelen bosszú és gyűlölet hazája és fenntartója, noha itt született és innen terjedt el a végtelen szeretet, béke és bűnbocsánat tana. De e tan hirdetőit itt is bosszúállókká és gyűlölőkké teszi a fanatizmus... ” Visszaútban Jaffából az Egei-tengeren át Konstantinápoly érintésével s ottani időzéssel utaztak. Leírta az érintett szigetek földrajzát, történelmét, részletezte a Dardanellák erődítéseit. Konstanti- nápolyt a világ legszebb pontjának tartja és a város a bédekkereknél is nagyobb hatást tett rá. Hozzáértését mutatja, hogy elkülöníti a dzsámi és a mecset fogalmát. (Megtudhatjuk például, hogy a városban 250 dzsámi és 700 mecset van.) Több itt élő rokonával találkozott. Kuhn követ közbenjárására meglátogathatta a szultán pénteki imájának helyszínét. Megmutatták neki a főbb politikusokat is. Megemlíti Széchenyi pasát, a tűzoltó parancsnokot. Megnézett egy katonai díszszemlét, ún. elléptetést. Szakértő szemmel kritizálta a lovak szerszámait. Itt is megfigyelte és leírta a különböző nációk öltözetét. Felkeresték Guyon Richárd sírját is. Várnától vonattal utazott haza. Hosszúaszói birtokán beszállt gazdatisztje. Marosvásárhelyen pedig várta családja. Kovács Sándor FÖLDRAJZTANKÖNYV A MÚLTBÓL A földrajz a legalsó fokon a népiskolában 1857 óta volt önálló tantárgy hazánkban. Ezt követően jelentek meg az első kimondottan oktatási céllal készült önálló tankönyvek az alsó fokú iskolák számára. A Világ és fóldismeret népiskolák számára I. rész című tankönyvet Sárospatakon 1864-ben adták ki és a református főiskola nyomdájában készült. Tipográfiailag is szép alkotás. A kötet az 1849 utáni önkényuralom idején 141
