Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Rónai András: Teleki Pál, a geográfus
fennállásának 60 éves jubileumát ünnepelve transzkontinentális kirándulást szervezett, és ennek során bemutatta a kontinenst a világ minden tájáról összehívott tudósoknak. Magyarországot a tanulmányúton Cholnoky Jenő és Teleki Pál képviselte. Cholnoky Jenőben Teleki kiváló fizikai földrajzos és morfológus társat kapott, aki helyenkint nagy vitában az amerikai geográfusokkal, elevenné és értelmessé tette Telekiben mindazt, amit maguk körül láttak. Teleki figyelmét a kitűnő útitárs magyarázatai nem elégitették ki. Az új kontinens geológiája és felszínföldrajza lényegében az európaival azonos gyökereken nyugodott. Ami teljesen más volt, az a gazdasági élet berendezkedése. A mezőgazdasági és ipari termelés szervezeti egységei, területi arányai, szakosodása, eszközei egészen más képet mutattak, mint ami Európában megszokott volt. Ezzel kapcsolatos volt a közlekedés, a szállítás kiépítése, a nagy területekben való gondolkodás és szervezés. Újdonság volt többfelé a települési kép, az amerikai falu és az amerikai város. Szembeötlőek voltak az éghajlat és talajok szabta óriási termelési övezetek, a nagytéren való iparfejlesztés, ahol az egyes gazdasági tájak egyrészt természeti viszonyaik, másrészt a haladásban való időelőnyeik, illetve hátrányaik szerint tagozódnak nagyobb egységekbe, ahol a haladás iránya teremt „gazdasági tájat”. Megérti, mit jelent Amerikában a Kelet és Nyugat, mit az Észak és Dél. Azt is, hogy mit jelentett ez tegnap és merre halad ma. Igyekszik megismerni az „amerikai embert”, a foglalkozását gyakran változtató iparost, a lakhelyét változtató bányászt, az alkalmi kereskedőt és a nagyvállalkozót. Rájön a származás, az etnikai gyökerek meghatározó szerepére a településeknél, bizonyos határok között. Felismeri az írek, a skandinávok, a spanyolok, a portugálok magukkal hozott tulajdonságait, élet- és gondolkodásmódját. Megfigyeli, hogy az Európából kivándorolt milliók az új hazában a régi haza éghajlatát keresik, ott maradnak meg leginkább, ott boldogulnak. De ugyanúgy keresik a gondolkodásmódnak és gazdálkodásnak, a haladásnak azt a formáját és fokát, amelyhez magukkal hozott értékeikkel legjobban tudnak hozzáilleszkedni. A közösség, a nemzet, az állam születésének első csíráit véli itt-ott felfedezni, amelyről annak idején jogi doktorátusának elméleti témája szólt. Az amerikai út élete végéig élő emlék és kitörülhe- tetlen tapasztalat maradt. Amikor 1919-ben egyetemi tanárrá nevezik ki az újonnan felállított közgazdaságtudományi karon, előadásait Amerika gazdasági földrajzával kezdi. Hogy mennyire él benne ez az anyag és milyen fontosságot tulajdonit továbbadásának, az kiderül abból, hogy az 1920. évi béketárgyalásokra készülve, annak ma is megbámulható tudományos anyagának összeállítása közben, időt és energiát talált arra, hogy amerikai előadásainak anyagát könyvben megírja és 1922-ben nyomtatásban közreadja. Míg írta, 1920-ban nyolc hónapon keresztül külügyminiszter volt, majd miniszter- elnökséget vállalt olyan időkben, amelyek nyugalmasnak nem voltak mondhatók. Ezekben a zaklatott években és ennyi munka között szakított arra is időt, hogy az amerikaiaknak meg Magyarországról adjon alapos és teljes földrajzi, népességi, gazdasági és politikai képet 1921-ben, a williamstown-i egyetemen tartott előadásaiban. 1923-ban jelent meg nyomtatásban a New York-i Macmillan kiadásában ezeknek az előadásoknak szövege: The Evolution of Hungary and its Place in European History címen 312 oldalon. A Budapesten kiadott Amerika gazdasági földrajza könyv rossz papíron, kezdetleges nyomdatechnikával, igénytelen külsővel jelent meg az első nagy háború végi viszonyok között. Az amerikai könyv világhírű kiadó gondos kiállításában látott napvilágot, belső értékben mindkettő a gazdasági és politikai földrajz egy-egy gyöngyszeme. Ha Teleki Pál semmi egyebet nem írt volna később, mint ezt a két művet, nevét a magyar földrajzi irodalom úttörő nagyjai között emlegethetnénk. De nemcsak írt továbbiakat, tett és cselekedett is széleskörűen és fáradhatatlanul. Intézeteket, kollégiumokat szervezett, ösztöndíjasok ügyeit intézte, előadásokat vállalt külföldön és idehaza, példát adott és kritizált. A cserkészet terén végzett munkájáról itt nem beszélünk. Az külön tanulmányt érdemel. A földrajzi gondolat jegyében Kevés tudós tisztelte meg az Akadémiát olyan székfoglalóval, mint Teleki Pál: A földrajzi gondolat története esszéjével (1917). Széleskörű irodalomismeret, bölcseleti alapműveltség és történeti tájékozottság tükröződik a könyvben. A földrajzot a világról való fogalomalkotásunk középpontjába 4
