Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Rónai András: Teleki Pál, a geográfus
állítja. Egész későbbi földrajzi munkássága azon az alapon nyugszik, amit e munkájában kifejt: „ez a tudomány a természet-, történet- és társadalom- tudományok között áll”. Tudományszervező munkásságának első próbatétele az 1920. évi magyar békeszerződés tudományos előkészítő anyagának összeállítása volt. Az őszi forradalom alatt elsőnek ébredt rá a feladatra, hogy a várható béketárgyalásokra az ellenséges győztes hatalmakkal szemben a nemzet életérdekeinek védelmére alaposan fel kell készülni. 1918. október 2-án elsőnek a földrajztanárokat hívta egybe, majd mozgósította a Statisztikai Hivatalt, a minisztériumokat, a tudományos egyesületeket, gazdasági szervezeteket. Elindította az anyaggyűjtést és feldolgozást az ország és népessége viszonyairól, főleg a nemzetiségi és gazdasági viszonyokról. Több mint 40 szakemberrel állt közvetlen személyes és állandó kapcsolatban, sok százat dolgoztatott a hivatalokon és intézeteken keresztül. A munkát akadályozta a forradalom, az éhség, eszközhiány és a román megszállás. Mégis, 1920. január 14-én Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, átnyújthatta a konferencia elnökének Magyarország állásfoglalását 19 jegyzékkel és 113 melléklettel. E jegyzékekhez 27 térkép készült és külön atlaszban további 73 térkép. Az anyag 1920-ban nyomtatásban is megjelent angol, francia és olasz nyelven három vaskos kötetben és egy térképmelléklet-kötetben. A munkát a kötet szerkesztője, Cholnoky Jenő, így méltatta: „A magyar tudományos irodalom egyik legszebb kincse ez. Hozzáfogható még nem készült s egyhamar nem is készülhet”. 1924—25-ben, mint a moszuli kérdés vizsgálatára kiküldött népszövetségi nemzetközi bizottság tagja, beutazza Mezopotámiát. Ez az útja tapasztalatokban vetekedik amerikai útjával. A terület, amit bejár, kisebb, de a kultúra, amelynek emlékei között kutat, több ezer éves és jelentősége Európa és Ázsia történetében kiemelkedő. A bizottság Moszul területi hovatartozásáról kíván véleményt alkotni. A feladat a földrajzi, néprajzi, gazdasági viszonyok és kapcsolatok feltárása. Török, perzsa, arab, kurd törzsek, népcsoportok között jár. Hamar beleéli magát a különböző nyelvű, eredetű, vallású, foglalkozású és társadalmi berendezkedésű népek együttélésének és harcainak problémáiba. A bizottság feladata Törökország és az angol mandátum alatt álló Irak határvitájában igazságot tenni, de ő messze túlmegy a feladaton és a kutatott területről, valamint annak távolabbi környékéről, Mezopotámiáról, a Kelet és Nyugat közötti történelmi út kiemelkedő szerepet játszó tájáról, korszerű gazdasági és politikai földrajzi ismertetést ad. Ebben szó van a sivatagi és pusztai népek vándorló állattenyésztéséről, az öntöző kultúrákról és azok történelmi helyváltozásairól, a városok keletkezéséről, feladatáról és típusairól, az oázisok menti utakról, a termő- területekről, újabban az olajról, csővezetékekről és kikötőkről, a hosszúszőrű szőnyegek eredeti helyének és nevének változásairól, az arab és kurd ember különbségeiről, az időjárás esetlegességeiről és sok-sok minden másról, amiből e tarka világ képe szemünk előtt megelevenedik. Tudományszervezői munkássága Teleki tudományszervező munkásságának egyik állomáshelye az Eötvös József Kollégium, amelynek 1920-tól kezdve kurátora. 1932-től 1936-ig az ösztöndíjtanács elnöke. Mindkét minőségben a kiválóak nevelője. Ugyanakkor a cserkészetben a legszélesebb alapon demokratikus nevelő. 1926-ban két új intézet alapításával a béketárgyalás tapasztalatait próbálja hasznosítani. Hiányos az önismeretünk és hiányos a külföldismeretünk, különösen szomszédaink ismerete. Előbb a Szociográfiai Intézetet alapítja meg. Ez a tájkutatás hazai intézményének indult és 1938-ban a Tájkutató Központban éledt fel újra. Az Államtudományi Intézetet a Központi Statisztikai Intézet épületében szervezi meg, mint a Magyar Statisztikai Társaság tudományos intézetét. Feladata a közép-európai államok viszonyainak, földrajzi, népességi, gazdasági, kulturális és politikai helyzetének figyelemmel kísérése, tanulmányozása és nyilvántartása volt. Később az Intézet nagy szerepet kapott az 1938. és 1940. évi területvisszacsatolások tudományos, földrajzi és statisztikai előkészítésében. Ez utóbbi intézet több földrajzi, nemzetiségi, gazdasági térképet szerkesztett és adott ki. Legfőbb és befejező munkája a második világháború befejezésére készülő Középeurópa Atlasz volt. Ez 10 ország területét ölelte fel, és ábrázolta földtani, földrajzi, népességi, nemzetiségi és gazdasági viszonyait 117 színes térképpel magyar és angol nyelven. Ugyanitt készült el a Teleki-módszerrel Közlemény a Jomard-díj odaítéléséről a La Géographie c. folyóirat 1911. jún. 15-i számában M. le comte Paul TELEKI. l'rix Juntáid. ti. Henri Cordlcr, rapporteur. Pendant de nombreuses nnnées, M. le comle Paul Teleki a réuni dans toutes les collections d'Europe les matériaux de son grand Atlas zur llesehicldc der Kartographie der .Japanischen Inseln, qtii s'inspire de la mélhode adoptée par le grand Nordcnskiöld pour son Facsimile Allas et son I'eriplus. L'atlas du comte Teleki comprend 20 planches, doni 2en couleurs, qui reproduisent line série de cartes depuis Martin llehaim jusqu’a la carle des Kouriles de 1. (lolovnin (1811). Elles sont précédées d’une savante introduction dans Iaquelle est donné le journal de Matliys Quast et d'Abel Janszon Tasman (1010) en hollandais, avec traduction allemande. I.e prix Jomard n’est que la juste recompense de eo labour considerable.
