Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata
. A pusztulásra ítélt diósdi kőfejtő melynek legmagasabb pontja az Ófalu fölötti Kakukk-hegy (177 m), míg a Duna fölé magasodó szakasza a Sánc-hegy (163 m). Mivel a Duna ártere kereken 100 m tengerszint feletti magasságban fekszik, a „hegy” viszonylagos kiemelkedése 70 m körüli. Az Érdi-magaspartot gyakran „löszfalnak” mondják. Ennek a tévedésnek az ad tápot, hogy a Dunán lefelé haladva valóban löszfalak tárulnak elénk Dunaföldvárnál, Paksnál és Rácalmásnál. A lösz azonban egynemű (homogén) anyag, míg az Erdi-magaspart növénymentes függőleges falaiban jól megfigyelhetők a különböző színű rétegződések, melyek agyagból, homokból és márgából állnak. Ezek sokkal idősebb képződmények, mint a lösz, mivel a Pannon-tóban rakódtak le 5—6 millió évvel ezelőtt, míg a lösz legfeljebb pár százezer éves. Az Erdi-magaspart a pannóniai korszak (pontosabban a felső-miocén pontusi emeletének) egyik legszebb feltáródása. Délebbre haladva ez az üledéksorozat ilyen vastag tömegben már sehol sem látható, mivel a vetődések lépcsőzetesen a mélybe süllyesztették. Az első kisebb töréses lezökkenés a Benta-patak mentén húzódik, ebből adódik, hogy pl. az Ercsi feletti magaspart, ahol Eötvös József síremléke áll, már csak 143 m magas. Tovább délebbre, Adony és Ráckeve között a pannóniai rétegek felső része a Duna magasságában fekszik, még távolabb, az Alföld közepén, Szeged vidékén pedig már csak 1000 m-nél mélyebb fúrásokban bukkantak rájuk. Az Erdi-magaspart kialakulásában jelentős szerepet játszott, hogy a fedőanyagok közt kemény, meszes márgarétegek helyezkednek el, melyek megvédték az alsó puha, homokos-agyagos rétegeket a lepusztulástól. A mészmárga leszakadt, több méteres nagyságú, szögletes tömbjeit megfigyelhetjük az Ófaluból Százhalombattára vezető ösvény mentén, illetve a Duna partján. Ha szerencsénk van, találhatunk kagylóbeleket is, melyek a pannon üledéksorozat homokrétegeiből peregtek ki25. Az agyagos vagy márgás rétegek faunisztikailag általában meddők, nem tartalmaznak ősmaradványokat. Az Érdi-magaspart Duna felőli része ma is „él”, a folyó alámosása (oldalazó eróziója) következtében évről évre kisebb-nagyobb csuszamlások érik. Megállapodottnak tekinthető az Ófalura tekintő oldal, ahonnan a Duna már régen visszavonult, és a lejtőt megkötötte a füves, helyenként már cserjés-fás növényzet. Régebbi fényképekhez viszonyítva a Duna-parton is megfigyelhető a növényzet gyarapodása. Ezt a részt két hátravágódó vízmosás (aszó) szakítja meg, melyekben különösen dús növényzet alakult ki. A magas partfalak védelmében itt együtt tenyésznek a keleti (pusztai, sztyep) növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények26. Az Érdi-magaspartot a geológiai és botanikai különlegességek, és nem utolsó sorban a fölötte húzódó kora vaskori régészeti lelőhelyek miatt védetté nyilvánították. Még néhány szó a löszről is. Bár a magaspartot pannon tavi és folyóvízi üledékek építik fel, mindezek felszínét később valószínűleg beborította a lösz. Ezt a vékony lerakódást azonban a Duna felőli kiemelt felszínről lehordta az erózió, csupán a lapos DNy-i oldalon (Tárnok felé) maradt meg vastagodó rétegben. Ez sem tipikus lösz már, mivel a növé38
