Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata
ecet stb. derítésére (derítőföld) használták. Az utóbbi időben főleg az öntöde-ipar hasznosította, továbbá a mélyfúrások öblítőfolyadékába keverték: az így előállított bentonitos öblítőiszap ugyanis megakadályozza a fúrófej beszorulását. Budatétény közelében a bentonitrétegek vastagsága helyenként 60—90 cm vastagságot is elért, és 1870-től 1954-ig bányászták. A vidék harmadik hasznosítható ásványi kincse a kvarchomok, mely a szarmatát követő pannóniai korszakból (pontusi emelet) maradt fenn Diósd határában. A finom homokréteg maximális vastagsága elérte a 20—24 m-t, és alkalmas öntödei célokra is, mivel tűzállósága 1250—1300 °C közt mozog. A gazdaságosan kitermelhető készletek azonban elfogytak, így ezt a bányát is bezárták az 1960-as években. Nagyobb kiterjedésű felső-pannóniai homoktelep található Sóskúttól Ny-ra szarmata mészkő-aljzaton, ahol jelenleg is folyik a kitermelés. Erd-Ófalu fölött hegynek tűnő magasfal emelkedik, amely a dunántúli Mezőföld peremét alkotja, és meredekségét a Duna — részben még ma is érvényesülő — oldalazó eróziójának köszönheti. A „hegy” felépítő anyaga agyag, agyagos homok, mely sokkal fiatalabb az előző kőzeteknél, a pannóniai időszak végén ülepedett le 7—6 millió évvel ezelőtt. A vastagabb agyagos rétegek alkalmasak téglagyártásra, ez tette lehetővé, hogy Érden és Százhalombattán téglaégető üzemeket működtessenek. Napjainkra elavultságuk miatt ezeket is felszámolták. A pannóniai rétegeket 5—2 millió éves, pliocén kori agyagos-homok, homok és kavics, valamint darabos lejtőtörmelék fedi. Mindezeket beborította a lösz, melynek porszerű alapanyaga a jégkorszak (pleisztocén) idején a levegőből hullott alá. A szél sok finom port szállított a mészkőtábla tetejére is, ezeket később a csapadék lemosta a mélyedésekbe, így ma már csak foltokban található a plató egyes részein. Érd és környéke legfiatalabb képződményei az ártéri lerakódások. A terület síksági része a város- központ és Nagytétény között alig néhány méterrel fekszik magasabban a folyam közepes szintjénél. Itt az ún. Érd—Tétényi-öblözetben a felszínt a Duna által lerakott öntésagyag, iszapos homok borítja, alatta azonban különböző mélységben lezökkenve megtalálhatók az idősebb képződmények. Helyi földtörténet — dióhéjban A térségünket alkotó kőzetek vázlatos ismertetése után tekintsük át, hogy milyen földtörténeti előzmények következtében alakult ki a táj jelenlegi arculata. Az Érd—Tétényi-fennsik és környezetének ősföldrajzi múltja szorosan összefügg az egész Kárpátmedence, de különösen a platótól É-ra elterülő Budai-hegység fejlődéstörténetével. E hegyvidék magvát a felső-triász tengerében mintegy 200 millió évvel ezelőtt lerakodott meszes üledékek alkotják, melyek kemény mészkővé és dolomittá alakultak. 4. ábra. Magyarország ősföldrajzi képe 20 millió évvel ezelőtt (alsó-miocén, eggenburgi emelet). Hámor G.—Jámbor A. nyomán, leegyszerűsítve. Jelmagyarázat: 1 = tenger, 2 = szárazföld, 3 = lehordás iránya 5. ábra. Magyarország ősföldrajzi képe 15 millió évvel ezelőtt (középső-miocén, badeni emelet). Hámor G.—Jámbor A. nyomán, leegyszerűsítve. Jelmagyarázat: 1 = tenger, 2 = szárazföld A Budai-hegység ősi formája 120—100 millió évvel ezelőtt a kréta időszakban emelkedett ki, de még ugyanebben a korban az erózió nagyrészt letarolta, csak néhány keményebb és jobban kiemelt rögdarabja maradt fenn. Mintegy 45—40 millió évvel ezelőtt az eocén korban a Budai-hegység térsége megsüllyedt, nagy részét tenger borította el. Ekkor keletkezett az ún. nummulinás mészkő19, melyben később Buda hires; sé vált hévizes barlangjai kialakultak. A tenger É felől nagyjából Érd—Budafok vonaláig terjedt, és a Gellért-hegy, a Törökugrató, valamint a Csíkihegyek szigetekként emelkedtek ki a vízből. Érd térsége a következő földtörténeti korokban is partszegélyi helyzetet foglalt el, ahol a lapos területet hol sekély tenger árasztotta el (transzgresszió), hol pedig a visszahúzódó tenger nyomán szárazfölddé vált (regresszió). A tengeri elöntés és a szárazulattá válás szakaszai jól nyomon követhetők az Érd—Tétényi-fennsik É-i peremén előbukkanó kőzetrétegek vizsgálatából, 30
