Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke földtörténeti vázlata
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 6. szám, 1989. p. 25—44., Érd ÉRD ÉS KÖRNYÉKE FÖLDTÖRTÉNETI VÁZLATA Dr. Balázs Dénes OSSZEFOGLALAS A Földrajzi Múzeum kibővítése kapcsán a „Magyarország tudományos felfedezői” című kiállítás anyagába beépült Érd és környéke földtani-földrajzi megismerésének története is. A jelen írás azoknak a nem geológus képzettségű múzeumlátogatóknak kíván tájékoztatást adni, akiket a bemutatott anyagnál részletesebben érdekel e vidék ősföldrajzi múltja. Egyszerű szavakkal, magyarázó jegyzetekkel vázoljuk fel azokat az eseményeket, amelyek a vidék mai arculatát kiformálták. Érd és környéke földtani értelemben fiatal térség, a felszínre bukkanó kőzetek legfeljebb 20—30 millió évesek. Ezek a kőzetek arról árulkodnak, hogy a vidék partszegélyi helyzetet foglalt el. Felszínén hol az előnyomuló tenger alkotott öblöket, hol pedig mocsaras szárazföld terjengett a visszahúzódott tengervíz helyén. A tengeri elöntés emléke az Érd—Tétényi-fennsík mészkőtáblája, amelynek anyaga 12—15 millió évvel ezelőtt rakódott le. A táj mai képe sokkalfiatalabb, a mélységi és a felszíni erők az utóbbi néhány százezer évben formálták ki hegyeit és völgyeit, a Duna magaspartjait. Ahogy a hagyományos ház a téglák gondosan egymásra rakott soraiból épül fel, a földfelszín is a természet építő elemeinek egymásra rakódott rétegeiből tevődik össze. Ismertetésünkben a Kárpátmedence egy kis mozaikdarabját ragadjuk ki, azt a térséget, amely a Magyar Földrajzi Múzeumnak otthont adó Érd város körül terül el. A közigazgatási határok általában nem esnek egybe a_ természet alkotta földrajzi egységekkel. így van ez Érd esetében is, ahol át kell lépnünk az ember csinálta választóvonalak korlátain, ha átfogó képet kívánunk nyerni környezetünk múltjáról. Itt most azzal a területtel foglalkozunk, amelyet K-en és DK-en a Duna határol, Ny és DNy felöl a Benta- patak völgye keretez, É-on pedig a Hosszúréti-völgy választ el a Budai-hegység D-i részétől. E háromszög alakú, mintegy 150 km2 kiterjedésű területnek majdnem a közepén helyezkedik el Érd városa (1. ábra). A térség földtani-földrajzi kutatásának úttörői Magyarország egyik első földtani feltárója a francia Francois Sulpice Beudant, aki kutatóútján 1818-ban — budai tartózkodása alatt — felkereste Promontor (mai nevén: Budafok) és Tétény vidékét. A Párizsban 1822-ben kiadott munkájában első ízben vázolta fel a térség kőzettani viszonyait.1 A korai magyar földtani kutatók közül Szabó Józsefet kell említenünk, aki a Magyar Tudományos 1. ábra. Érd környékének áttekintő térképvázlata. Tanulmányunk a vastag szaggatott vonallal behatárolt térség ősföldrajzával foglalkozik Akadémia pályázatára több éves helyszíni vizsgálódásai alapján 1858-ban elkészítette Pest-Buda környékének első magyar nyelvű részletes földtani leírását. A bíráló bizottság a beküldött munkák közül 25
