Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Merkl Ottó: Kaszab Zoltán, Mongólia állattani kutatásának úttörője
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 6. szám, 1989. p. 15—20., Érd KASZAB ZOLTÁN, MONGÓLIA ÁLLATTANI KUTATÁSÁNAK ÚTTÖRŐJE Dr. Merkl Ottó ÖSSZEFOGLALÁS Kaszab Zoltán, a magyar zoológia egyik legjelesebb alakja, az 1960-as években hat részből álló állattani expedíciósorozatot szervezett Mongólia területére. Gyűjtéseinek eredménye közel 500 ezer példány; a zoológia története során egyszemélyes expedíció még nem gyűjtött ekkora anyagot. Ugyancsak példa nélkül álló az a tanulmánysorozat, mely a gyűjtött anyag feldolgozási eredményeit közli. A mintegy 500 közlemény lapjain — többek között — 1600 addig ismeretlen, a tudomány számára új állatfaj leírása található. Felfedezései számos ponton módosították a faunagenetikai és állatföldrajzi ismereteket. Faunakutatásai alapvető jelentőségűek az alkalmazott tudományok, és közvetve Mongólia mezőgazdasága szempontjából is. Bizonyára nem véletlen, hogy a legkiválóbb magyar utazók és felfedezők éppen az orientalisztikában értek el kimagasló eredményeket. A magyarság őstörténetének színpada a végtelen ázsiai kontinens; e bölcsőhöz való visszatérés, az ismeretlenül ismerős ázsiai puszták és magashegységek, népek és élővilág rejtélyeinek feltárása adta a kezdő lépést világjáró tudósainknak, hogy keletkutatókká legyenek. Ez az ösztönös vonzódás nem kerülte el Kaszab Zoltánt sem. Hogy állattani kutatásainak színhelyéül Ázsiát, azon belül Mongóliát választotta, abban közrejátszott a felismerés is: a Kárpát-medence, és általában Európa (mely állatföldrajzi értelemben a palearktikus faunabirodalom nyugati része) faunaviszonyai nem érthetők meg a keleti rész, azaz Közép- és Belső-Ázsia vizsgálata nélkül. E területnek egészen a közelmúltig a legrejtélyesebb, legkevésbé ismert része Mongólia volt. Talán különösnek tűnik, hogy e földrajzi folyóirat lapjain egy állattannal foglalkozó tudósról is megemlékezünk. Egy terület állatvilága és geográfiai kialakulása között azonban igen szoros az összefüggés; a fauna pontosan tükrözi az adott vidék földrajzi viszonyait, és a faj összetételből jól lehet következtetni a múlt földrajzi történéseire is. Kaszab Zoltán mongóliai kutatásai tehát közvetve az általános földrajztudományt is gazdagították. Előzmények Kaszab Zoltán 1915-ben született Farmoson. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, természetrajz—kémia szakon szerzett tanári képesítést, egyike volt a legendás hírű Dudich Endre zoológus professzor tanítványainak. Közvetlenül az egyetem elvégzése után a Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályán (a később önállóvá vált Természettudományi Múzeumban) kezdett dolgozni, két évig mint fizetés nélküli gyakornok, majd 15
