Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Apor Éva: Stein Aurél kutatásai Perzsiában
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 6. szám, 1989. p. 9—14., Érd STEIN AURÉL KUTATÁSAI PERZSIÁBAN Dr. Apor Éva ÖSSZEFOGLALÁS A Magyar Földrajzi Gyűjtemény Stein Aurél születésének 125. évfordulója alkalmából 1987. november 25-én tudományos emlékülést rendezett Érden. Ezen különböző tudományágakat képviselő szakemberek méltatták a nagy magyar orientalista és geográfus életművét. Bár Stein Aurél legjelentősebb tudományos feltáró expedíciói Belső-Ázsiába (a Tarim-medencébe, Nyugat-Kínába) vezettek, különösen élete utolsó szakaszában Irán és Beludzsinsztán területén is folytatott régészeti kutatásokat. Ezek eredményeit összegzi az alábbi dolgozat, melynek befejező része a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának juttatott Stein-hagyaték történetéről is tájékoztat. (Szerk.) A filológiát művelte felső fokon egész életén át; felfedező volt, egyetlen a maga nemében a földrajz és régészet területén; kiválóan képzett indológus, iranista; első térképész a térképészek között; fáradhatatlan alpinista. Mindez egy személyben: Stein Aurél! Számomra, és remélem, az ifjabb generáció soraiban is sokak számára példakép, az ideális tudós — és nem szobatudós! — megtestesítője, aki nem csak a Hindukus gleccsereit tudta meghódítani, vagy az olvasók népes táborát, de a vele dolgozók szívét is, mert értette nyelvüket és szót értett velük. Szivemnek különösen kedves a feladat, hogy róla szóljak, mivel munkahelyem, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye őrzi Stein Aurél hagyatékát.* De visszatérve a Perzsiában végzett kutatásokra, engedtessék meg nekem egy sarkító kiemelés. 1885-ben a Budapesti Szemlében tanulmány jelent meg „Az óperzsa vallásos irodalomról” címmel. Szerzője az akkor huszonhárom esztendős Stein Aurél, aki már kijárta a drezdai Kreuz-Schule-t és a budapesti evangélikus főgimnáziumot, s egyetemi tanulmányait Bécsben kezdve, Lipcsében, majd Tübingában folytatva, a kor legkiválóbb indológus és iranista tudósait hallgatta, elsősorban is Rudolf von Roth professzor előadásait, majd pedig Cambridge, Oxford és London következett, iranisztikai, főként óiráni stúdiumokkal. A huszonhárom éves ifjú érett tudós, aki budapesti állásra aspirál, sajnos, hasztalan, s épp a pesti debütálás érdekében írja — Goldziher Ignác biztatására — az említett dolgozatot még a Trinity College-ben, Cambridge-ben. Zoroaszter vallása, az Aveszta szent könyve kitárul- tatásának történetét taglalja benne, Anquelil du Perron, Sylvester de Sacy, Burnouf kutatásait foglalja össze. Egy nagyot lépve az időben, a Magyar Tudományos Akadémia 1934. október 11-i összes ülésének vetített képekkel bemutatott előadását Stein Aurél, * Elhangzott előadás Stein Aurél születésének 125. évfordulója alkalmából az 1987. november 27-én Érden megrendezett emlékülésen 9
