Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Apor Éva: Stein Aurél kutatásai Perzsiában
REPORT OF ARCHAEOLOGICAL SURVEY WORK IN TEK NORTH-WEST FRONTIER PROVINCE AND BALUCHISTAN *oa tőé Period Proa January sm, Tool, to Marc it Mit, imx. Et M. A. SÍÉIN, ífl. D,, INIr ECTOR • GFNERaL OT EDUCATION AND ARCHAEOLOGICAL SURVEYOR, NORTH-WEST FRONTIER PROVINCE AND BALUCHISTAN. Price Bs. 2-4-0 or 3 shillings. TESUAWAR: dOTlKNUlET PRESS, NOBTH-WEST TIONTIIR »BOTJECB. )t>05. Az 1904—5. évi expedíció eredményeit összegző munka címoldala a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartotta „Az indo-perzsa határvidék ősi története a földrajz és újabb kutató-utazások világában”1 címmel. Az ülést az Akadémia elnöke, Berzeviczy Albert nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy „Stein Aurél külső tag urat, Akadémiánknak régi jótevőjét már két Ízben üdvözölhettük felolvasó asztalunknál”. Az előadó akkor már öt éve vallatta az addig úgyszólván teljesen érintetlen tájak, a jórészt sivatagi vidék halmait, a kő- és rézkorszak sok-sok maradványát feltárva, összekötve ezzel a hajdani Mezopotámia és Elám, valamint az Indus-völgyi civilizációk, elsősorban is Mohenjodaro, kultúráját. A külső tag úr, a drezdai Kreuz-Schule hajdani gimnazista-kori ideáljának, a makedóniai Nagy Sándornak útját járta már évek óta! Perzsiái expedíciók Stein Aurél tudományos tevékenységének, utazásainak egy igen jól körülhatárolható ágát képezik azok az utazások, melyeket 1926 és 1936 között tett Iránban és Beludzsisztánban, másként fogalmazva, a történeti Irán különböző területein. Ezek az expedíciók három téma köré csoportosíthatók: — a mezopotámiai és az Indus-völgyi civilizációk kapcsolatának vizsgálata, — Nagy Sándor marsrutjának és csatáinak rekonstruálása, — a későrómai-pártus limes, a határvidék újravizs- gálata, a selyem-kereskedelem nyugati végállomásának meghatározása. Baktria görög fejedelmei több mint kétszáz éven át uralkodtak az Indus partjain, és ha nincs is nyoma az indiai irodalmakban a Nagy Sándor-uralom- nak, a régész és kutató elég nyomot talál. 1926-ban India északnyugati határvidékének, Szvátnak ura engedélyezte, hogy Stein Aurél beutazza országát. Ez alkalommal sikerült lokalizálnia Nagy Sándor keleti hadjáratának számos addig azonosítatlan pontját, például a legendás Aornosz-hegyet, melynek sziklavárát a makedón—perzsa uralkodó rohammal vette be annak idején, s ezzel nyílt meg számára az út Indiába. 1927—28-ban expedíciókat vezetett Beludzsisztán területén. 1931-ben tisztázta annak a csatatérnek a színhelyét, ahol Nagy Sándor döntő ütközetben verte meg az indiai királyt, Poroszt. 1932—33-ban a Harvard University és a British Museum támogatásával újabb két utazást tett a Makránnak is nevezett területen, mely a hajdani óperzsa birodalom legelhagyatottabb tartománya volt, görög nevén Gedrószia. Ezen az útvonalon vonult vissza Nagy Sándor indiai hadjáratából, iszonyú kínokat és veszteségeket szenvedve sereges- től. Az 1932-es expedíció volt egyébként az egyetlen, melyre Stein Aurél európai kutatót is vitt magával, a magyar Fábry Károly személyében. 1934-ben a mai Irán délnyugati részén járta végig Nagy Sándor útvonalát Százától Perszepoliszig, az óperzsa birodalom adminisztratív központjától a szakrális fővárosig, a mai Siráz városáig. Ez a terület a mai Fársz tartomány, az óperzsa birodalom Pársza, görögül Perszisz nevű tartománya, vagyis a perzsák földje, melyből a Perzsia név vált ismertté világszerte. Innét ered a két nagy perzsa dinasztia, az Akhaimenidák vagyis az óperzsa birodalom dinasztiája, valamint a Szászánidák dinasztiája; ez az a föld, ahonnét a két dinasztia zászlót bontott egy perzsa birodalom létrehozására. Mindezekből a felsorolásokból is jól látszik Stein Aurél erős kötődése az iráni kultúrához, az iráni kultúrkörhöz, s talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az ifjú diák Nagy Sándor-ideálja kísért végig szinte egész életén. 1935-ös útján Sirázból indul el, s a mai Khuzisztán, Lurisztán és Kermánsáhon át a Rezáiye-tóig, akkori nevén Urmiai-tóig vallatja végig a rommezőket. Számos kisebb közlemény mellett két hatalmas munkában tárja elénk expedícióinak eredményét: „Archaeological Reconnaissances in North-Western 10