Lendvai Tamás Edit (szerk.): Közel Afrikához. Sikeres felfedező vagy furfangos kalandor? Magyar László expedíciói és eredményei Afrikában a XIX. században (Érd, 2012)
Tárgyak
1 Dr. Thirring Gusztáv: Magyar László élete és tudomány működése - kritikai adalék a magyar földrajzi kutatások történetéhez - Magyar László kiadatlan írásaival, két térképpel és 38 képpel a Magyar Földrajzi Társaság támogatásával, Bp„ 1937 2 Magyar László afrikai utazásai - Régi magyar utazók sorozat - A szöveget válogatta és szerkesztette: Véber Károly, lektorálta: Dr. Krizsán László, Bp., Panoráma, 1985. 3 Levélbeli utalások alapján van tudomásunk arról, hogy afrikai tartózkodását megelőzően járt Indonéziában, Madagaszkáron, Argentínában, Brazíliában és Uruguayban, valamint Kubában és Salvadorban, de tengerészként megtett ezen útjairól mindeddig nem állnak rendelkezésünkre részletesebb források. Thirring Gusztáv szerint Indiában, Madrasban is járt Magyar László. Sebestyén Éva: Magyar László útinaplója és levelei Afrika belsejéből - Balassi Kiadó, MTA Könyvtára, Bp„ 2008.12-13. oldal. Az 1843 és 18Л6 közötti időszakra valószínűsíthető utazásainak dokumentumai mindeddig nem kerültek elő. 4 Magyar László felhajózása a Kongo, vagy Zaire délafrikai folyamon a fároszongói kataraktákig. Magyar László afrikai utazásai - Bp., Panoráma, 1985 15. oldal A magyar Afrika-kutatók sorában különleges helyet foglal el Magyar László, akinek utazásairól hazaküldött leveleiből, illetve publikációiból számos tényt ismerhettek meg a kortársak és az utókor. E téren a legnagyobb érdemeket Thirring Gusztáv szerezte, aki elsőként gyűjtötte össze tudományos igénnyel mindazokat az adatokat, amelyek a Magyar László életmű minden későbbi feldolgozásának alapvető fundamentumait jelentik. 1 Thirring Gusztáv Hunfalvy János tanítványa volt, aki a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt gondozta és szerkesztette az Afrika-kutató írásait magyar és német nyelven, s aki mindent elkövetett azért, hogy e távoli területekről származó, zömében földrajzi leírások és információk egyaránt eljussanak a hazai nagyközönséghez és a nemzetközi tudományos körök tagjaihoz. Hunfalvy János nélkül aligha került volna a köztudatba a Magyar László nevéhez fűződő több mint másfél évtizedes afrikai tartózkodásnak ezernyi élménye és ismerete. Az elmúlt évtizedekben megjelent forráskiadványok és feldolgozások szerzői számára Hunfalvy János és Thirring Gusztáv tevékenysége megkerülhetetlen.2 Krizsán László érdeme, hogy hosszú évtizedek után, első ízben kerülhetett a nagyközönség elé az az átfogó igényű, de korántsem teljes, Д79 oldalas monográfia, mely részletes képet ad arról a heroikus munkáról, amit Magyar László végzett Délnyugat-Afrikéban. Ő az első hazánkfia, aki az afrikai kontinensen huzamosabb időn át, életvitel szerűen tartózkodva tett előre megtervezett utazásokat, jórészt a saját leleményességére, kapcsolatteremtő képességére és nem kis mértékben szerencséjére utalva. Mögötte nem állt semmilyen államhatalom, melynek anyagi forrásai biztosították volna az utazások tetemes költségeinek pénzügyi fedezetét. Magyar László szerepe Afrika vízrajzának kutatásában Magyar László élete ezernyi szállal kapcsolódott a vizekhez. Foglalkozása révén - mint tengerész - bejárta az óceánokat, s eljutott Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika távoli kikötőibe.3 Első nagy afrikai útja is természetes vízi utakhoz kötődik, amikor a Kongó folyamon felhajózott a Fároszongói kataraktákig. Az erről szóló útleírásában találóan állapítja meg a természetes vízi útvonalak nyújtotta előnyök és hátrányok törvényszerűségeit. Már a bevezetőben megállapította, hogy a katarakták legkisebbike is „elégséges a hajózást meggátolni, itt, hol még a civilizáció jótékony malasztja mit sem működhetett az ilyen akadályok elhárítására Magyar László a világlátott tengerész nézőpontjából állapítja meg azt az Afrikára jellemző törvényszerűséget, mely a kontinens megismerését hosszú időn át nehezítette, illetve késleltette. „... az általános tapasztalás ellenére, mely szerint úgy szólván mindig a nagy folyamok voltak a más világrészekben az ismeretek és műveltség útmutatói, itt Afrikában a nagy folyamok a műveltség terjesztésére és ismeretek gyarapítására keveset használtak mindeddig.”5 29