Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)
A MÚZEUM - A Magyar Földrajzi Múzeum épülete és szoborpanteonja (KOVÁCS SÁNDOR)
Az épület Alsó utcai oldalán valamikor egy kisebb, tanári, majd szertár célját szolgáló, kiugró toldást építettek. A 2000. évi rekonstrukció során ezt a toldalékot is lebontották. A pillérek közötti falak és a válaszfalak megszüntetésével a nyitott kocsiszínt eredeti formájában állították helyre. A kocsiszínben a helyi Szepes Gyula Művelődési Központ nyaranként koncertsorozatot rendez, de más célú rendezvényhelyszínként is használják. Rendeznek itt alkalmanként állami ünnepeken városi nagygyűléseket, esetenként akár családi vagy társadalmi összejövetel céljára is rendelkezésre bocsátják (pl. esküvő). Természetesen a múzeum is tart itt szakkört és nyári tábori foglalkozásokat. AZ EGYKORI ISTÁLLÓK Az oldalszárnyak istállóit már a XIX. század vége felé átalakították polgári lakásokká. Holley Ferenc mérnök 1884-es községtérképén már leválasztva látható az Alsó utca felőli volt istálló udvarrésze. A legutolsó tulajdonosáról Gesztelyi László költőről, állatorvosról Gesztelyi-házként emlegetett épület néhány éve az önkormányzat tulajdonába került. A műemlékrekonstrukció során itt is végzett falkutatást az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Bozóki Lajos művészettörténész egy selyemkárpitot utánzó, szép, díszítő festésre bukkant. A különleges értéket képviselő toszkán fejezetű oszlopokkal és csehsüveg boltozattal épült helyiségek szinte kínálják magukat a kulturális hasznosításra. A Felső utca felőli hasonlóan szép épületben a XX. században különböző üzletek rendezkedtek be. Az udvart hátulról övező sóskúti mészkőből épült kőkerítés még a kúria építési idejéből maradt meg. A PARK Az udvar közepén a főépületre merőleges kocsiszín két végén egy-egy kút volt. A kúria felé eső kutat a 2000-ben végzett rekonstrukció során - a felette lévő épület lebontását követően — feltárták és helyreállították. Felépítményének megalkotására azonban anyagiak hiányában nem kerülhetett sor. A kút másik sajátossága, hogy vizet nem találtak benne, s megfúrása — funkció és pénz hiányában - elmaradt. Az udvart a város vezetése 2000-ben társadalmi közadakozás segítségével padokkal és kandeláberekkel tette az érdiek és az ide látogatók számára kellemes, kulturált pihenőparkká. A kerti bútorokon tiszteletből feltüntették az adományozók neveit. A műemléki parkrekonstrukció részeként az addig kerítéssel leválasztott Felső utcához közelebbi udvarrészt (volt iskolaudvart) is a múzeumkert egységes részévé tették. A korábban is a múzeumhoz tartozó udvarban gazdag és értékes növényzet körében hoztunk létre idővel egy szoborpanteont. A múzeum kertjében első ötletként Magyarország természetes kőzeteiből álló kőparkot képzeltek el a szervezők. Miért lett helyette szoborpark? Egy váratlanul jött szerencsés esemény folytán ez a nagyobb formátumú elképzelés vált valóra. A jobb ötlethez az alkalmat Körösi Csorna Sándor 42 évig kallódó egész alakú szobrának, Antal Károly alkotásának sikeres megtalálása, elhelyezése a múzeum parkjában és Körösi születésének 200 éves évfordulója adta. Ha már van egy szobor, miért ne lehetne több is?
