Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)
A MÚZEUM - A Magyar Földrajzi Múzeum épülete és szoborpanteonja (KOVÁCS SÁNDOR)
Körösi Csorna Sándor (1784—1842) szobrának elveszése és megtalálása tanulságos történet. Ebben a szoborsorsban is a politikának a művészetbe és a tudományba való illetéktelen beavatkozása játszott szerepet. A szobor létrehozására először Cholnoky Jenő földrajzprofesszor tett javaslatot 1942ben, Körösi Csorna halálának 100. évfordulóján. Országos felhívásra, közadakozásból sikerült az alapanyagul szolgáló süttői mészkő árát előteremteni. A szobor megmintázását a fiatal Antal Károly, a Halászbástyán már felállított Julianus kompozíció alkotója tiszteletdíj nélkül vállalta. A korabeli sajtóban méltatlan és igazságtalan támadást indítottak a szobor felállításának terve és a művész személye ellen. 1942-ben Magyarország hadiállapotba került Nagy-Britanniával, s mivel Körösi Csorna angol szolgálatban állt, nem lehetett érvényt szerezni a nemes szándéknak. így a szobor felállítása lekerült Körösi Csorna Sándor szobra Antal Károly műterme- a na P^ ren °r °lben 1942-ben. Jobb oldalt maga a művész A műalkotás több mint negyven évig aludta „csipkerózsika-álmát". Körösi Csorna Sándor születésének kétszázadik emlékéve (1984) adott ösztönzést az elveszett szobor felkutatására. Ezt a szobrot mindenképpen meg kell szereznünk - kötötte a múzeumalapító Balázs Dénes a kezdő múzeumigazgató lelkére, aki hasonló lelkesedéssel kezdte meg a kutatást. 1984ben a Körösi Csorna Emlékbizottság felhívására Kubassek János a művész tájékoztatása alapján bukkant rá a szoborra Berkei János sírkőfaragó budapesti (kőbányai) raktártelepén. Sajnos a szoborhoz tartozó két dombormű — Körösi zanglai kolostorbeli munkálkodásának jeleneteivel - már nem került elő. Ennek keresésében sokat fáradoztak a kőbányai sörgyár dolgozói, akik Kékkői László vezetésével ugyancsak kutattak a műalkotás ügyében, és fotódokumentációt készítettek a kőbányai sírkőfaragó-telepeken. Az érdi talapzatra - Térjék József) avaslatára — az eredeti emléktáblák hiányában Eötvös József író, kultuszminiszter Körösire jellemző alábbi mondata került: „Példája, hogy nehézség nincs, melyet erős akarat legyőzni képes ne volna." Az akkor még élő Antal Károly Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész a kőbányai helyszínen örömmel azonosította és restaurálta a csekély mértékben sérült szobrot. Antal Imre, az érdi Mezőgép Vállalat igazgatója, Érd akkori parlamenti képviselője készséggel segített darus kocsival a szállításban és felállításban. A szobrot eredetileg a két országos főút közötti zöld szigetre képzelték el a múzeum vezetői, de forgalombiztonsági okokra hivatkozva ezt a tervet a közútkezelő hatóság elutasította. így került az értékes műalkotás a múzeum kertjébe. Körösi Csorna Sándornál alkalmasabb szobortémát nem is lehetett volna találni az utazók emlékét ápoló múzeum kertjének közepére, hiszen a későbbi felfedezők is őt tekintették példaképüknek.
