Lendvai Timár Edit szerk.: 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum (Érd, 2008)

RÓLUNK ÍRTÁK - Nem fecsérelte idejét - Balázs Dénesről, a fáradhatatlan utazóról (SEBES TIBOR)

győzte felidézni Dénes sokoldalú érdeklődését, a késő éjszakába nyúló jegyzetírásait, de mindenekelőtt szerénységét. Öltözetét Dénes a ptaktikusságának rendelte alá. Kenyában, Sri Lankán élő barátaim csodálkoztak is, hogy Dénes alig visz magával ingeket, bakancsban jár — ezért is okozott nekik gondot, hogy „öltöztessék fel" őt egy ünnepi vacsorára. A szudáni fővárosban, ahol Dénes Borbás-Barry István vendégszeretetét élvezte, - amint azt utolsó könyvében megírta - ahhoz, hogy beléphessen vendéglátójának előkelő éttermébe, nyakkendőt és más ruhadarabokat kapott, mert neki nem voltak ilyen „felesleges" holmijai. Azt vallotta ugyanis, hogy nem a ruhától lesz valaki úriember. Számára fontosabb volt a hátizsák, amelyben a múzeumoknak gyűjtött kőzeteket, mohákat cipelte. Kedvelte a finom és magyaros ételeket, de minden nép konyháját megkóstolta, elfogadta - mondták róla új-zélandi közös ismerőseim. De nem mindig jutott jó falatokhoz, ám vállalta a nélkülözést, a szükséget is, csakhogy közelebb jusson céljaihoz. Elárulta, hogy nem egyszer, egy-egy utazás előtt felerősítette szervezetét a megpróbáltatásokra. Sokat vállalt magára és mindenben a legtökéletesebbre törekedett.