Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő

keletkezik a helyükön. Ezek a rianások. Lassú folyamat eredményei. Még több más, nevezetes észlelet teljesen tisztázta a jégen látható formák eredetét. Az eredmények olyan jelentősek, ezért engem a római nemzetközi földrajzi kongresszuson kiküldött Sarkkutató Bizottság tíz tagja közé beválasztottak, Nansen, Nordenskjöld, Amundsen, Scott, Shackleton, Peary, Drigalski, Cagni stb. társaságában. (I. 7) 6. A tóparti turzások magyarázata és mechanizmusa szintén a legfontosabb eredmények közé tartozik. Tudjuk, hogy ahol a lapos parton a hullámok szépen átbukva gördülnek ki a partra, tehát ahol nem hullámverés, hanem hullámmoraj lis van, ott a hullámok a partszélre homokgátat építenek. Ezt a gátat nevezik turzásnak, németül Nehrung, olaszul Udo vagy tomboló stb. Nem vették észre, hogy minden ilyen turzás olyan pálya, amelyen a homok a turzás hosszában utazik, ha a hullámok nem éppen merőlegesen gördülnek ki a partra. Ezért épülnek a turzások sokszor az öblök elé s az elrekesztett öblöt a Balaton déli partján bereknek nevezik, németül Haff, olaszul laguna, De az ilyen turzás csak akkor tartós, ha a hullámok állandóan táplálják hordalékkal. Ez származhatik valami folyó hordalékából, vagy a pusztuló partok törmelékéből. Ha a folyó nem hord többé hordalékot valami okból, vagy nincs közel pusztuló part, amit a hullámok rombolnak, akkor a turzást a hullámok nem tudják táplálni. A nem táplált turzás pedig elpusztul. Sok mindenféle, eddig nem értett jelenséget magyaráz meg ez a felfedezés. Értelmezi különösen a turzásháromszögeket, mint amilyen van Szántód előtt, vagy óriási arányban Észak-Amerikában a Hatteras-fok, meg Anglia déli partján a Dungeness-félsziget. De értelmezi az indiai Run of Cutch laguna történetét is, aztán meg azt a jelenséget, hogy némely tóból kifolyó folyónak is van deltája, pedig a tóból rendes módon nem hoz a folyó hordalékot. Ámde, ha a kifolyás nyílásától jobbra-balra turzások vannak, akkor a turzásokon utazó hordalék a folyóba jut ezzel deltát építhet. így például a Huron-tóból kifolyó St. Clair-folyó a St. Clair-tóba deltát épít, a Ladoga-tóból kifolyó Néva-folyó a Finn-öbölbe szép nagy deltát építhetett. Ez a felfedezés olyan meglepő volt, hogy a külföldi irodalomban eleinte ellentmondásokat váltott ki, de ma már senki sem kételkedik helyességében. (I. 8; V. 19; VI. 7.) 7. A Balaton környékének tanulmányozása szolgáltatta azt az igen nagy jelentőségű eredményt, hogy ki lehetett mutatni az északi szél rendkívül nagy pusztító hatását. Pontosan először a dolomiton mutattam ki és bizonyítottam be a szél pusztító hatását, az úgynevezett deflációt. A dolomit nem mállik el, azért nincs rajta termőföld, amelynek növényzete a szél ellen védené. De a dolomit elporlik és ezt a port a szél igen O o