Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő
-o hevesen meg tudja lámadni. Ezért a dolomiton hatalmas nagy formákat is ki tud alakítani a szél. Ez az oka, hogy minden, dolomitba vágódott völgynek az észak felé néző lejtője meredek sziklafal, a szemben levő, tehát délnek néző lejtő pedig mindig lankás, sőt lösz takarja. Ez a dolomit-defláció egészen új törvény a fizikai földrajz terén. De azután kiderült, hogy a pannóniai korú homokrétegeket még erősebben támadja a szél. A zalai, somogyi észak-déli irányú, csodálatosan egyenes völgyek szélbarázdák, a Badacsony és a hozzá hasonló bazalt-mezák a szél pusztítása következtében alakultak izolált szigethegyekké, sőt a szél a Kis-Alföld felszínéről is eltávolított több mint 100 m vastag pannóniai homok-réteget, Csak a sivatagokon látni hasonló jelenségeket. A nagy defláció a Dunántúlon a pliocén időben történt. A fölfedezés olyanforma meglepetést keltett a tudományos körökben, mint annak idején a gleccserek völgyvájó munkájának fölismerése 2 . (I. 8; I. 43; I. 48.) 8. Az alföld tudományos tanulmányozása, a Kelet-Ázsiában szerzett tapasztalatok egybevetésével, mindenek előtt a futóhomok mozgásának törvényeit tisztázta. Kimutattam, hogy a futóhomok vándorló tömegeinek végleges alakja a barkán*, kdűne csak kezdetleges állapot, hamar szétszakadozik barkánokká. A másik jellemző alak a szélbarázda és ennek végén a garmada. Ezt az utóbbit sem ismerték a tudományban. Voltak, akik látták, de mechanizmusát nem tárták föl s elnevezték Parabeldüne néven. Egészen helytelen elnevezés, mert nem parabola alakú és nem dune! Akik észre is vették ezt az alakot, azok nem tudták eredetét megmagyarázni. - Itt említem meg azt a fölfedezésemet is, hogy a homokfodrok szélessége a térszín hosszmetszetének második differenciál-hányadosával arányos 4 . Itt nincs módom ezt népszerűbben megmagyarázni. (VIII. 2; VIII. 7.) 9. A homoktanulmányok egyik nagy horderejű, érdekes megállapítása, hogy a sivatagok nagy homoktömegei, mint a Líbiai-sivatag, az El Erg-sivatag, az Igidi-sivatag a Szaharán, a Nefud és a Hadramaut Arábiában, a Taklamakán Kelet-Turkesztánban stb. olyan helyek, ahol az évenként észlelt szelek munkaképességének eredője zérus, vagyis ide összehordják a szelek a homokot, itt ide-oda tudják mozgatni, de innen újra elszállítani nem képesek. Valóságos homoklerakó helyek, összegyűjtve minden irányból 5 . Minden ilyen nagy homoktömeget homokmentes, deflációs sivatagok vesznek körül. (VIII. 7.) 10. Az Alföld tudományos tanulmányozása 6 során megállapítottam a Tiszameder helyváltozásainak folyamatát és megadtam ezeknek magyarázatát. Fölfedeztem a parti O 50 1 o
