Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Gábris Gyula: Cholnoky Jenő, a földrajzprofesszor és a természetvédő
e-o venni. A tóba belefolyó és beleeső' víz mennyiséget jól meg lehet állapítani, de az elpárolgás mennyiségének megállapítása igen nehéz feladat. Mert a tó partján felállított meteorológiai állomásokon működő párolgásmérők (evaporiméterek) adatai semmiképpen sem magyarázták meg a tó vízállásának változásait. Sikerült azonban kimutatnom, hogy az elpárolgott vízmennyiség havi összege mindig szigorúan arányos az illető hónap közepes hőmérsékletével. Olyan meglepő újdonság ez a tavakról szóló tudományban, hogy külföldi folyóiratokban, mint új természettörvényt emlegetik. Ugyancsak a havi középhőmérsékletekkel áll összefüggésben a Zala folyó vízmennyisége is, de már valamivel bonyolultabb formában. (I. 8.) 4. A tavak messziről tekintve nagyon változatos színűeknek tűnnek fel. Ragyogó, tiszta kék ég alatt a tó néha világoskéknek, máskor sötétkéknek látszik, néha különböző színű foltok jelennek meg stb. Mindennek nem volt tudományos magyarázata. Kimutattam, hogy a) az ég kék színe polarizált fény s a hullámok oldalára jutó fénysugarat a hullám, mint átlátszó, tükröző felület szintén polarizálja. Ha a polarizálás ugyanolyan irányú, mint az ég kék színének polarizáltsága, akkor a hullámfelület világos. De ellenkező irányban polarizált, akkor igen kevés fény verődik vissza s a tó sötétkék; b) A sima tófelület, a kapilláris hullámokkal borzolt vízfelület és a hullámzó felület különbözőképpen reflektálják az ég fényét s nagy a változatosság; c) A Hold „aranyhídja" különböző hosszúságú és szélességű s ez a hullámok haladásirányától és a hullámlejtők meredekségétől függ. Az aranyhíd hosszából a hullámok magassága kiszámítható. Mindezt részletesebben itt nem magyarázhatom meg, mert nagyobb matematikai és fizikai iskolázottságot kíván. De az eredmények világhírűek, a magyarázatok hiánytalanul teljesek. (I. 6.) 5. Legfontosabb tudományos eredményeim közé tartozik a Balaton jegének mechanizmusa. Igen fáradtságos, nehéz munkával térképeztem az úgynevezett tarolásokat s aztán két télen át sátorban tanyáztam a jégen Eötvös Lóránd báróval. A jégpáncél nagy hidegben lehűl és összehúzódik, összerepedezik, enyhe időben ujon 0°-ra melegszik, de mivel a repedések befagytak, óriási nyomás keletkezik a jégben s a legkisebb munkának megfelelően, a tó felszínére megrajzolható legnagyobb körök mentén feltorlódik a jég. Ezek a torlaszok a tarolások. Ezek állandóan mozognak a hőmérséklet változásai szerint, végül, enyhe időben összeomlanak, és nyíltvíz-sáv O M — —O
