Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában
rográfiai" térképén (lásd később) is a Magas-Tátra és környezete van a legrészletesebben ábrázolva. Jó jellemzést ad a glaciális formákról (ekkor a tudomány még nem ismerte a jég munkáját): a Zöld-tó amfiteátrumszerű katlanjáról, a Kis- és Nagy-Tarpatakivölgyekről, a Kis-Tarpataki-völgyben lévő völgyi lépcsőről (Riegel). A legelsők egyike, aki megjelöli a törpefenyő-övezet felső és alsó határát, és kimutatja annak területi különbségeit. A tátrai flórakutatásban játszott szerepéről a következőkben lesz szó. A Magas-Tátra kutatásában elért érdemeire való tekintettel Seidel 1908-ban azt javasolta, hogy a Fehér-tavi-csúcsnak a Townson által megmászott délnyugati gerincét nevezzék el Townson-gerincnek (SEIDEL H., 1908). Sajnos, e javaslat feledésbe merült. ownson magyarországi útjának kiemelkedő eredményei közé tartozik a bovcriXgarfajok és -változatok listáját tartalmazó „Entomologia", valamint a florisztikai adatokat összegző „Regnum Vegetabile", melyeket a könyv Appendixében találhatunk. 36 Ezzel kapcsolatban az előszóban a szerző ezt írja: ,AzAppendix tekintetében kérem megértésüket, hogy az csak olyan megfigyeléseket tartalmaz, melyek a körutam alatt gyűjtött rovarok és növények vizsgálata és meghatározása során felmerültek, s csak adaték e királyság faunájához és flórájához. Tartalmazhat néhány líjdonságot a Systema Naturae vonatkozásában, s némi útbaigazítást adhat a rovartan és a botanika szisztematikus leíróinak. " 51 Az „Entomologia" 352 taxont tartalmaz, s Townson 14, a tudomány számára új faj leírását adja meg. 38 Ezek közül 10 esetében a szabályos kettős nevezéktant alkalmazta, négynél azonban csak „Nov. Spec." olvasható. A tíz új fajnév közül öt már korábban leírt fajok szinonimája, öt viszont nem szerepel az eddig megjelent egyetlen teljes bogárkatalógusban. 39 Lehetséges, hogy az egyes szerzők nem ismerték Townson munkáját, vagy nem tudták azonosítani fajait: a gyűjtött példányok eltűntek, a leírások - az akkor szokásos módon - nagyon rövidek, a rajzok pedig az egyes bogarakat természetes nagyságban ábrázolják, tehát nagyon aprók. Az „Entomologia" azonban így is tudománytörténeti jelentőségű: imponálóan gazdag fajlistája az első átfogó koleopterológiai közlésnek tekinthető Magyarországról (MERKL 0., 1999). A „Regnum Vegetabile" 145 növényt fölsorolását tartalmazza Linné rendszerének sorrendjében. 40 70 növényfajnál a lelőhelyet is föltünteti, ezeket nagyrészt a TátráAz APPENDIX
