Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában
O ban gyűjtötte. Öt fajról részletes leírást ad, közülük négyről réznyomatos táblát is megjelentet. Botanikai szempontból a Saxifraga nivalis var. racemosa (10. ábra) leírása tekinthető a legfontosabbnak, melyet Townson a Linné által közölt Saxifraga nivalis új változatának tartja. Néhány évvel később Kitaibel Pál Saxifraga hierifolia W. et K. néven, önálló fajként publikálja. 41 Simonkai - elismerve Townson elsőségét - a fajnevet Saxifraga racemosa (Town.) Simk.-ra módosítja, s Jávorka is ezt a fajnevet használja Iconographia-jában. 42 Ugyanakkor orosz, szlovák, román és német flóraművek Kitaibel elnevezését tartották meg (NAGY M., 1999). Townson hosszasan foglalkozik 'À Pinus pumilio (= Pinus mugo) és a Gentiana frigida rendszertani problémáival is. A későbbi irodalmak alapján kijelenthetjük, hogy észrevételei, kételyei jogosnak tekinthetők (NAGY M., 1999). Botanikai megfigyelései, leírásai még Kitaibel és Waiilenberg jóval nagyobb mennyiségű adatot tartalmazó munkásságának fényében is figyelemre méltóak. TOWNSON „PETROGRÁFIAI" TÉRKÉPE önyve mellékleteként Townson egy Magyarország térképet is megjelentet, ami Korabinszky János Mátyás 1791-ben kiadott háromnyelvű térképének (Novissima regni Hungáriáé potamographica et telluris productum tabula - Wasser und Producten Karte der Koenigreichs Ungarn - Magyarország természeti tulajdonságainak tüköré) némileg módosított változata (//. ábra). 4i A térképről és a módosításokról könyve előszavában így ír: „Bizonyára minden olvasónak kedvére való, hogy a hagyományosan ábrázolt dolgokon kívül egy pillantással áttekintheti az ország alapvető természeti kincseit és termékeit, az ott élő különböző népeket, melyek mind föl vannak tüntetve a térképen. A térkép szerzője nem én vagytok. Az egyetlen, amit saját érdememnek tekinthetek, hogy azt az angol olvasó igényeihez igazítottam, a lefordíthatok lefordításával, s néhány jelentéktelen módosítás megtételével, így például, amennyire információim megengedték, a hideg és a meleg ásványi vizeket elkülönítettem egymástól, a gyémánt megnevezést kristályra változtattam, a Pelecanus buffanus elnevezést Pelecanus Onocrotalusra, a Mus noricust Marmota alpinara cseréltem, mivel azok bizonyosan hibásak voltak. Három vagy négy új jelet alkalmaztam, s a szerző térképét kibővítettem azáltal, hogy több terméket (szarvasmarha, ló, juh, te o o
