Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában

° késfehér, zsíros fényű kicsiny kvarctelérben található, de a mennyisége oly csekély, hogy egy guinea értékű arany kitermelése két-három guineabe került. Maga a te­lér gránitban van. Mivel nem volt miért tovább itt időznöm, visszaindultam Vazsecre. " 34 Külön kell szólnunk Townson barometrikus magasságméréseiről. 35 Még Lőcsén találkozott egy bizonyos Gordon báróval, a postamesterrel, aki, mint megjegyzi, hosszú évek óta végez légnyomásméréseket. Az ő mérései alapján számítja ki LŐcse ten­gerszintfeletti magasságát, s Késmárkon maga is vásárol egy barométert, amivel számos magasságmérést végez. A barométerállásokat csupán grafikusan adja meg if), ábra), könyve szöveges részében mindössze a kiszámolt magassági értékeket közli yardban. Egy lábjegyzetben azonban részletesen leírja a számítási menetet, melyben, mint írta, Jean André Deluc (1727-1817) módszerét alkalmazza. Leírása alapján számítása a következő formulával fejezhető ki (RÓZSA, P.-TAR, K., 1995): A=10 000(lgp r lgp 2 )-(l6,75-f) 10 O^MA) 215 ahol h a számított magasság; a vonatkoztatási pont légnyomási értéke (Townson Lőcse sokéves légnyomási értékét használta);p ? a mért légnyomás; t a vo­natkoztatási pont évi középhőmérséklete Reaumur-fokban (Townson ezt Lőcse eseté­ben 10 R°-nak vette). Egyes helyeken több mérést is végzett, de a szövegben mindig csak egyet, bár vá­lasztását nem indokolja. Figyelemre méltó azonban, hogy mindig a kiválasztott adat a legközelebbi a valódi magassági értékhez. Az azonosítható helyszínekre vonatkozó mé­rési eredményeit a valódi magassági értékekkel összevetve (/. táblázat) kitűnik, hogy adatai meglepően jól megközelítik a valódi magassági értékeket: a különbségek -118 és +104 m közé esnek, s az általa meghatározott relatív magasságok minden esetben helytállóak. Ráadásul, ha csak a szövegben említett adatokat tekintjük, Townson mé­rései még pontosabbak, hiszen így csak -118 és +59 m közöttiek az eltérések. Townson a tudományos Tátra-kutatás úttörői közé tartozott. Nem csak följutott a Fehér-tavi- és a Lomnici-csúcsra, valamint a Krivánra, de megmérte azok magasságát is, s megállapította, hogy - az általános vélekedéssel szemben - a Lomnici-csúcs magasabb a Krivánnál. Méréseinek eredményeképp különböző települések magasság szerinti sor­rendjét is megadta. Útja során kitűnő megfigyeléseket is tett. Kiemelkedik a Bélai-Tátra rétegtani leírása, amelyben a hegység takarójellegére is utalt (PINCZÉS Z., 1999). »Pet­O O

Next

/
Oldalképek
Tartalom