Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)
Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában
/fio/ie}-/ //amiáwt (^/7&2— J827J útfootő &xwe/ie a Cfáávfaít-'meclence ... ° ^ utasító volt tudományos aspirációival szemben, s az Angliában neki ígért föld megszerzése is akadályokba ütközött. Végre 1811-ben kapta meg a birtokot a Sydney melletti Varró Ville-ben. Itt - a kortársak szemében érdektelen tudományos módszerek fölhasználásával - a szőlőtermesztés úttörője lett. Többször is megpróbált visszatérni Angliába, de látva, hogy képtelen túladni a birtokon, végleg ott maradt, egészen 1827. június 27-én bekövetkezett haláláig. Egyenes ági leszármazottai nem voltak, ausztráliai iratai és könyvtára nyomtalanul eltűntek, csakúgy, mint az Angliában hátrahagyott természetrajzi gyűjteményei. TOWNSON MAGYARORSZÁGI ÚTJA J int láttuk, Robert Townson több utazást tett Európa számos országában, t> / / / £ / ám ennek ellenére önálló könyvben csupán magyarországi tapasztalatairól számolt be. Ennek okát könyve előszavában a következőképp adja meg: „Bár sok útleírás jelent meg az utóbbi időben, Magyarország egynek sem volt tárgya, noha ezen ország, jóllehet oly helyzetbe került, hogy Britanniához képest csekély politikai jelentőséggel bír, megérdemli figyelmünket: alkotmánya, népei és azok szokásai, természeti kincsei mind figyelemre méltók. " 3 Magyarországi útjára alaposan fölkészült. Könyvéből kiderül, hogy - többek között - Bél Mátyás (1684-1749), Born Ignác (1742-179D, Fichtel János (1723-1795), Balthasar Hacquet (1739-1815) és Korabinszky János Mátyás (1740-1811) munkáit is jól ismerte, s áttanulmányozta honfitársa Edward Brown (1644-1708) több mint egy évszázaddal korábbi útleírását is. 4 Bécsből elindulva Robert Townson 1793. május 5-én lépte át a magyar-osztrák határt, s október közepén érkezett vissza a császárvárosba. Magyarországi útjának első állomása Sopron volt. Itt találkozott Széchenyi Ferenc gróffal (1754-1820), a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi megalapítójával, s az ő társaságában meglátogatta az Esterházyak eszterházi, valamint a gróf nagycenki kastélyát. Rövid leírást közöl a brennbergbányai szénelőfordulásról is. Útját Győr, Komárom, Tata, Esztergom és Visegrád érintésével Pest-Budára folytatja. Hosszú és színes leírást közöl a városról. Különösen érdekes a pesti vásárról írt beszámolója. Pestről Egerbe utazott, de közben Orczy József báró (1746-1804) vendége volt, akinek birtokaira is ellátogatott. Egerben megtekintette a Líceumot, majd Tiszafüred érintésével a Hortobágyon keresztül DebreO o
