Dr. Kubassek János szerk.: A Kárpát-medence természeti értékei (Érd, 2004)

Dr. Rózsa Péter: Robert Townson (1762-1827) úttörő szerepe a Kárpát-medence tudományos feltárásában

cenbe folytatta útját. Néhány napos debreceni tartózkodás után Nagyváradra ment. In­nen, Debrecen érintésével Tokajba utazott, majd mintegy egy hetes „mineralógiai kirán­dulást" tett a Tokaji-hegységben. Utjának következő' állomása Kassa volt, ahonnan ellá­togatott a fürdőjéről híres Ránkfüredre és az opálbányászatáról nevezetes Veresvágásra is. Ezt követően megtekintette Aggtelek és Szilice barlangjait, majd Rozsnyón, Szo­molnokon, Iglón és Lőcsén keresztül Késmárkra utazott. Itt Horváth alispán sztrázskai kastélyában vendégeskedett. Ezt követően hosszabb kirándulást tett a Magas-Tátrába, s több csúcsot is megmászott. Útját - egy rövid wieliczkai és krakkói kitérő után - a selmeci bányavidéken folytatta, majd Garamszentbenedeken, Nyitrán és Nagyszombaton keresztül Pozsonyba ment. Néhány napos pozsonyi tartózkodást követően hagyta el Ma­gyarországot, s október közepén érkezett vissza Bécsbe. E mintegy féléves utazás alatt igen tekintélyes távolságot, mintegy 2000 km-t tett meg az akkori Magyarországon, s ehhez adódik még a körülbelül 400 km-es lengyelországi kirándulása a híres wieliczkai sóbányákhoz 5 (3. ábra). Könyve, amellett, hogy alapvető természettudományos munka, színes és élvezetes beszámoló a korabeli Magyarország tár­sadalmi-gazdasági viszonyairól, s így forrásértékű munka. Pontos megfigyeléseit és leírá­sait a történettudomány a néprajz és a tájkutatás is nyilvántartja és hasznosítja. 6 A továbbiakban tokaji-hegységi, Aggtelek-környéki és magas-tátrai kirándulását és leírásait, barometrikus magasságméréseit, az Appendixben közölt koleopterológiai és botanikai összefoglalóját, valamint a könyve mellékleteként megjelent Magyarország térképet ismertetem. Úgy vélem, hogy Robert Townson magyarországi útjának ezek a leglényegesebb, sok tekintetben úttörő hozzájárulásai a Kárpát-medence (azaz lényegé­ben a korabeli Magyarország) természeti képének jobb megismeréséhez és megismer­tetéséhez. obert Townson Debrecenből érkezett Tokajba. Bár könyvének Tokaj városá­l/ról szóló XI. fejezetében elsősorban a szőlőművelésről és a híres tokaji borról ír, 7 a város környékén tett kirándulásai során kőzettani megfigyeléseket is tett. A tokaji Nagyhegy löszének egyik első leírását adja, s annak eredetét is magyarázni próbálja: tr A talajfigyelemreméltóan finom és könnyű, pont olyan, mint a Tripoli: vilá­gosbarna színű, egészen porszerű, s savval megcseppentve erőteljesen pezseg. Ho­O -/.u O TOWNSON TOKAJ-HEGYBELI MEGFIGYELÉSEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom