Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)

Kecskék és patkányok

szetesen lefödik. A tojásfészkek tartalma igen változó, általában öt-tizenöt tojást találnak egy helyen, de előfordult már húsz is.

Néhány nagyobb állatkertben is próbálkoznak az elefántteknősök szaporításával. A híres San Diegó-i állatkert elefántteknőseinek tojásaiból csak 7 százalék bizonyult életképesnek, míg a Galápagos-szigeteken a természetben gyűjtötteknek 60-70 százaléka. Ez is alátámasztja a biológusok többségének álláspontját, miszerint a kihalófélben levő galápagosi teknős alfajok megmentése csak a helyszínen lehetséges.^

Átforgattuk a legrégebben behozott tojásokat, és közöttük hármat is találtunk, amelyet már kilyukasztott, feltört a kis teknős. Apró fekete szemecskéikkel hunyorogva ízlelgették az élet első fénysugarait.- Figyelje csak meg a teknős feje búbján azokat a pici dudorokat - magyarázta Jane. - Kemény varacskok. Azokkal töri fel a tojáshéjat. Később erre a segítőeszközre már nincs szüksége, így az a felnövekvő állaton fokozatosan elcsökevényesedik.

Bevittük a feltört tojásokat a laboratóriumi épületbe. Itt kisebb légkondicionált „szülőszobát” rendeztek be. Két-három napos munkával a kis teknős olyan nagy rést vág a tojáson, hogy teknőjével ki tud férni rajta. Ha ez nem sikerül, az ember is segít neki. A tojásból kibúvó kis állatnak szabályos páncélja van, és már az első órában szép lassan baktatni kezd.

Ekkor kerül sor a törzskönyvezésre. Ahogy az emberi csecsemőnél szokásos, pontosan lemérik, és súlygyarapodását később is állandóan figyelik. Feljegyzik páncéljának adatait, szélességét, hosszúságát és teljes kerületét. Törzsszámát fehér olajfestékkel a hátára pingálják.

A kis teknős pár hétig marad a „csecsemőgondozóban”, majd átkerül az óvodába. Ottjártamkor ez még szabadban elhelyezett ketrecekből állt, de már akkor befejezéshez közeledett egy kör alapú csarnoknak az építése, ahol sokkal

54