Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)

Függelék

nyos Gyurka származik. Ha azonban a nagy kiterjedésű Isabela és San Salvador szigetéről akarnák eltávolítani a kecskéket, a vadászok egész hadseregét kellene mozgósítani, mivel az elsó'n legalább 100 000, a másikon 40 000 kecske él.

Az utóbbi időben a behurcolt rovarok is nagy gondot okoztak. Ilyen gonosztevő a kis tűzhangya. Nevét onnan kapta, hogy csípése égető érzést vált ki. Először az 1910- es években észlelték Santa Cruz szigetén, de ma már valamennyi szigeten előfordul, a lakatlanokon is. Rendkívül támadó természetű, nagyrészt kipusztította a sziget bennszülött hangyáit. Tömeges megjelenésével a nagyobb termetű endemikus rovarokkal is szembeszáll, meglepi és halálra sebzi a madárfiókákat, a kis hüllőket. Még ennél is súlyosabb veszélyt jelent, hogy betörnek az endemikus fadongók fészkeibe és felfalják a lárvákat. A galápagosi életközösségben a darwini fadongóknak fontos szerepük van: a virágos növények legfőbb beporzói. Ha a tűzhangyák kipusztítanák a fadongókat, a növényvilág is súlyos bajba kerülne. A kutatók nagy problémája, hogyan akadályozzák meg a tűzhangyák további elszaporodását úgy, hogy az ellenük való védekezéssel ne károsítsák a szigetek őshonos rovartársadalmát?

...Mostanáig csak a behurcolt állatok kártevését említettem. De ki gondolná, hogy a növények világában is életre-halálra menő harc folyik a szigeti flóra ősi elemei és a behozott fajok között? Ez a küzdelem nem olyan látványos, mint az állatok harca, csupán a botanikusok érzékelik azt a veszélyt, amely Galápagos eredeti növényvilágát fenyegeti.

A ludas itt is a betelepült ember, aki házának építéséhez, tűzhelye fűtéséhez a szigetek legértékesebb fáit irtotta és irtja napjainkban is. Kertek és legelők céljára jókora erdődarabokat égetnek fel, s korábban ismeretlen kultúr- és dísznövények sokaságát telepítik be a szigetekre. Különösen veszélyesek a közismerten „agresszív növények”, mint például a szeder, amely emberi segédlet nélkül is gyorsan terjed, elnyomja és kiszorítja az eredeti fajokat.

Az emberi rablógazdálkodás fokozódása és a behurcolt növények gyors terjedése következtében mind több és több őshonos növényfaj fennmaradása kerül válságba. A világ veszélyeztetett növényfajainak Vörös Könyvébe már 21 galápagosi növényt jegyeztek be, közöttük 13 endemikus, tehát a világon csak itt található, és immár a kipusztulás határára sodródott.

A Galápagosra beözönlő élőlények sorában új betolakodóként jelent meg az értelmes ember modem „alfaja”: a Homo sapiens turisticus. A szigetekre utazó turisták száma a hetvenes évek pár ezréről napjainkra évi félszáz ezerre nőtt. Látogatásom idején még csak egy kis szálloda működött Puerto Ayorában, azóta több mint húsz hotel és penzió nyílt meg, sőt már kemping is üzemel. Az idegenek többsége szervezett csoportokban érkezik, őket viszonylag egyszerű „kordában tartani”, mivel csak a kijelölt ösvényeken mozoghatnak hivatásos kísérőkkel, de az

145