Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei (Érd, 1994)

Pintyek és pingvinek

Azonkívül, sok-sok hitegetés után, végre az „én hajóm”, a „Donvale” is itt van már a szomszédban, tegnap megérkezett Puerto Baquerizo Morenóba, San Cristóbal-sziget kikötőjébe. Lehet, hogy holnap folytatja útját hozzánk, s ha minden jól megy, vele utazom tovább Isabelára és Santa Mariára.

Japán társaimnak több az idejük, és tömöttebb a pénztárcájuk. A Galápagos-szigetek megismerésének ez a két legfontosabb kelléke. Különösen az olyan tervhez, mint Akiráé: fényképen megörökíteni a szigetvilág legérdekesebb állatainak mindennapi életét. A híres-nevezetes hüllőkről már ezernyi fotót készítettek, most a madarakon a sor. Miattuk azonban sokat kell hajókázniok, mert a különlegességnek számító szárnyasok az emberek nem háborgatta legtávolabbi szigeteken ütöttek tanyát.

Az óceáni szigetek madárfaunája általában igen gazdag. E szabály alól Galápagos sem kivétel. A szigeteken 108 madárfajt írtak le, ebből 82 endemikus. A pintyeken kívül az ornitológusok számára legkedvesebbek a csúfoló- vagy gezerigók, amelyek szintén jól szemléltetik a szigetcsoporton belül a fajok és alfajok fejlődését.

...Színes fényképeken meglepő jelenség a fregattmadár (magyarosan hajósmadár) hímje. A nász időszakában felfújja a nyakán elhelyezkedő vékony bőrlebenyt, és hatalmas vörös puffancsával díszeleg a nőstények előtt. Fura dolog a természeti evolúció! A fókáknál és a leguánoknál a harc, az erőszak dönti el, hogy melyik hím vehet részt a faj megújhodásában. A fregattmadaraknál a nemi kiválasztódás, a faj fejlődésének iránya jórészt azon múlik: melyik hím tud piperkőcebb képet vágni. Nos, egyik-másik hímnek már olyan nagy vörös puffancsa van, hogy a fejük is majdhogynem belevész!

A szigetvilág másik nevezetes madara az albatrosz. Míg a fregattmadarak az északi Genovesa-szigetet, ők a legdélebbi szárazföldet, a köves-sziklás Espanolát birtokolják. Az albatrosz vagy viharmadár a Galápagoson fészkelő vándor -104