Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)

Függelék

Mielőtt az égerszögi feltárásba kezdtünk volna, Magyarország akkor ismert jelentős barlangjainak szinte mindegyikében megfordultam, de az itteni borsóköves képződményekhez hasonlókat csak elvétve, sokkal szerényebb formában láttam. Kivételek a budai hévizes barlangok, különösen a Szemlő-hegyi-barlang, amelynek Óriás-folyosóját szintén borsókőlepel borítja. A szakemberek azt állítják, hogy ezek a borsókövek a barlangokat kitöltő meleg vagy langyos vizekből váltak ki. És ime! Felfedeztünk egy közönséges patakos barlangot, melyben sohasem lehetett hévíz, s falai mégis tele vannak borsókővel, karfiollal és hasonló képződményekkel. Hát ezek hogy képződhettek? - tettük fel a kérdést, egyelőre csak önmagunkban.

Felkapaszkodtunk egy három-négy méterrel magasabban fekvő oldalterembe, ahol szinte alig lehetett mozogni a mennyezetről lecsüngő „szőlőfürtök”, cseppkőoszlopok között. Megjelentek a makaróni formájú, fiatal fehér sztalaktitok, a szalmacseppkövek is. Máshol fehér, gömbölyded képződmények lógtak a párkányokról, hasonlóságuk miatt ezeket Jakucs „retekcseppköveknek” nevezte el. A pingpongvagy teniszlabda nagyságú gömbök belsejét tűszerű lublinitkristályok pamacsai alkotják, ezekre kérgeződött rá a menynyezetről rászivárgó vízből a kalcitkiválás.- Ez a terem olyan, mint egy meseország! - áradozott Gyuszi.- Akkor legyen a neve: Meseország! — válaszoltam.

Régi gyakorlat, hogy a névadás joga a fölfedezőket illeti

meg. így van ez a barlangok világában is, az ismeretlenbe behatoló barlangkutatók az első benyomásaik vagy merész fantáziájuk nyomán alkotnak neveket, amelyek később a térképeken is rögződnek. [Akadnak persze hibás, utólag helyesbítésre szoruló elnevezések is. A Szabadság-barlang első térképén például „Borsókás szakasz” néven jelent meg a barlang kezdeti része. A borsóka és borsókő két merőben más dolog! Az első a galandféreg betokosodott lárvája a sertés vagy marha húsában, mely szintén borsó méretű és formájú.

111