Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Cséke Zsolt: Életem Afrika című filmjének bemutatója a Magyar Földrajzi Múzeumban (Csermely Mária)

Sáska László szobrának avatása a múzeumkertben (balról jobbra): Bakó Botond, dr. Kubassek János, dr. Papp-Váry Árpád és Domonkos Béla (Fotó: Csermely Mária) orvosa lett. Bejárta egész Abesszíniát és közben betegek ezreit gyógyította. Abesszínia „Albert Schtveitzereként" is emlegették, áldozatos munkájának köszönhetően. Munkájának az olasz csapatok támadása vetett véget. Később Tanganyikába költözött Tábora városába, majd Arushába, ahol élete végéig kutatta a környék növény és állatvilágát. Otthonában számos híresség, köztük Albert Schweitzer és Ernest Hemingway is megfordult. Sírja a Meru-vulkán lábánál, második hazájában domborodik. Kelet-Afrika gazdag élővilágát fényképeken és mozgófilmen örökítette meg. Több növény és két atka faj felfedezése fűződik a nevéhez. A szobor avatása Erd Város Önkormányzatának és az Oktatási és Kulturális Bizottságának köszönhető, valamint a bíráló bizottság tagjainak, hiszen nem csak erkölcsileg, de anyagilag is támogatták a szobor megszületését, amiért ezúton szeretnénk köszönetet mondani. Mácsai Anetta CSÉKE ZSOLT: ÉLETEM AFRIKA CÍMŰ FILMJÉNEK BEMUTATÓJA A MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUMBAN Az Érdi Napok rendezvényeinek záróakkordjaként 2005. szeptember 29-én intézményünk zsúfolásig megtelt nagytermében került sor Cséke Zsolt Eletem Cséke Zsolt, a film alkotója (Fotó: Csermely Mária) Afrika című filmjének bemutatására. A fiatal rendező Sáska László (1890-1978) nyomában Nagyenyedtől Arusháig bejárta azokat a helyszíneket, melyek az Afrika-kutató, tetmészetbúvár, orvos életének főbb állomásai voltak. A film elkészítéséhez az ORTT, Érd Város Önkormányzata és Debrecen Város Önkormányzata nyújtott anyagi támogatást. A lebilincselő film betekintést nyújtott a kalandos utazás megannyi érdekes részletébe. A Bakó Botond tanár úr által bemutatott okmányokból megtudhattuk, milyen tanuló volt Sáska László a híres nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, miként került Isaszegre körzeti orvosnak, s később hogyan jutott ki feleségével, Mojzsis Máriával ifjúkori álmai földjére, Afrikába, ahol több évtizeden át odaadóan és eredményesen gyógyította a színesbőrű lakosságot. A Meru vulkán tövében fekvő Arushában telepedett le, s orvosi tevékenysége mellett természettudományos kutatásokat is végzett, melyek eredményeit számos cikkben, valamint a filmmel azonos című könyvében tett közkinccsé. A forró éghajlatú Abesszínia göröngyös útjain való zötykölődés után a film rendezője számos olyan embert keresett fel, akik személyesen illetve hallomásból ismerték Sáska doktort. Kivétel nélkül szeretettel és tisztelettel emlékeztek meg a segítőkész magyar orvosról és csodálatos virágokat nevelő feleségéről, „Mama Saska"-ró\. Megható volt látni, hogy Cséke Zsolt hosszú útja végcéljaként megtalálta tudós honfitársunk sírját, felkötötte tá nemzetiszínű lobogónkat és elhelyezte az emlékezés virágcsokrát annak az embernek tiszteletére, akinek „nem csak halála, de élete is Afiika volt". Csermely Mária