Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: A halmok üzenete - Első tudományos kutatás Érd-Százhalom térségében 1847-ben

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 14. szám, 2005. — Magyar Földrajzi Múzeum, Erd A HALMOK ÜZENETE ELSŐ TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉRD-SZÁZHALOM TÉRSÉGÉBEN, 1847-BEN Dr. Krizsán László ÖSSZEFOGLALÁS Az Erd és Százhalom között 1847-ben végzett kutatások tudománytörténeti jelentőségűek, hiszen fontos elemeket tartalmaznak a hallstatti kultúra tartalmi és fogalmi meghatározásához, valamint közép-európai kiterjedéséhez. Az ásatásokat Érdy (Luczenbacher) János a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának vezetője irányította. A feltárásnak köszönhető a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti törzsanyaga. A Luczenbacher féle expedíció tudományos eredményei - elsősorban a leletek kormeghatározásának pontatlansága miatt, - az egyetemes tudománytörténethez kapcsolható vonatkozásai többségükben sajnos árnyékban maradtak. Bár részben téves név- és kormeghatározással jelölték, a Luczenbacher-féle kutatások mégis az egyik legfontosabb és legkorábban feltárt leletbázisát alkották a hallstatti gyűjtőnévvel jelölt kultúrkörnek. Kubinyi Ágoston a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója az intézmény félszázados munkáját és állományát ismertető jelentésében kiemelte, hogy a régiségtár leleranyaga elsősorban "Erdy János régiség-osztályi őr szorgalma által gyűjtött és kiásott régiségekből alakult. " 1 "...felakarván némely tudománybarátok és szenvedélyes régiségbuvárok ókori emlékeinket eleveníteni, Batthyány Fülöp herczeg engedelméből Erd határon lévő 120-ra menő, ugy nevezett kunhalmokat, melyek mind meg annyi sírok Érdy János nemzeti múzeumi őr szakavatott felügyelése alatt szorgalmatosan ásatta nemzeti muzeumunk érdekében, s szép történeti emlékeket fedezett fel. " 2 A jelentés idézett része - ha megvizsgáljuk e kérdés tudományos összefüggéseit - túllép az intézeti beszámolók szokványos keretein és olyan következtetésekhez szolgáltat adatokat, amelyek az 1847-ben elvégzett Érd-Százhalmi kutatásoknak tudománytörténeti jelentőséget tulajdonítanak. A hazai tudománytörténetben mindenekelőtt azért fontosak, mert kétségtelenné teszik, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti törzsanyaga nagyban az 1847-es Erdy-féle, expedíció leleteiből képződött. Az a kísérlet, amely a XIX. század közepén Európában örvendetesen kibontakozó régészeti kutatások vonulatában - tehát az egyetemes tudománytörténet területén - igyekezett elhelyezni az érdi-százhalmi ásatásokat, meglepő következtetésekhez, nevezetesen annak konstatálásához vezetett, hogy e kutatások fontos elemeket tartalmaznak a hallstatti kultúra tartalmi és fogalmi meghatározásához, valamint közép-európai területi kiterjedéséhez. Erdy János (1796-1871) (Nemzeti Múzeum Fotótárának archívumából)