Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Magyar földrajztudósok és utazók eredményei Kína tudományos megismerésében

Kreitner. Lóczy. A Széchenyi-expedíció három tagja (balról jobbra): Kreitner Gusztáv, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos Lóczy Lajos az indiai határvidéken, a Dzselep-hágó geológiai térképezése során elméleti úton nagyhatású földrajzi felfedezést tett. Az idősebb és a fiatalabb kőzetrétegek elhelyezkedéséből rétegáttolódásra következtetett, mivel az idősebb kőzetek, a fillit és a gneisz magasabb helyzetben voltak, mint a fiatalabb, üledékes eredetű kőzetrétegek. A jeles angol geológus, Malet 1875-ben járt ezen a vidéken és kitűnő leírást adott a kőzetek elhelyezkedéséről, de nem ismerte fel a fordított rétegsorrendet. A helyszín ismételt tanulmányozásakor, a kőzetek részletes vizsgálata nyomán az Alpok takaróredős hegységszerkezeti elemeinek kitűnő ismerője, Lóczy Lajos megállapította, hogy a földkéregmozgások az idősebb kőzetrétegeket kilométeres hosszúságban tolták rá a fiatalabbakra. így mutatta ki, hogy a Himalája fő vonulatától északi irányban egy másik hegyvonulat húzódik, melyet ő Transzhimalája néven rajzolt a térképre. A feltételezett hegységet később a híres svéd Ázsia-kutató, Sven Hedin személyesen kereste fel és Lóczy zseniális meglátását tapasztalati úton bizonyította. A légifényképek és az űrfelvételek előtti korban ez a feltételezéseken alapuló következtetés helyesnek bizonyult. E felfedezés érdemeit ismerte el a Brit Királyi Földrajzi Társaság a legeredményesebb kutatóknak adományozható aranyérmével, amelyet évtizedekkel később 1911. május 26-án Londonban vehetett át a magyar tudós. Lóczy Észak-Kínában a löszfennsíkok felszínalaktani formáit tanulmányozta. A lösz keletkezésére, szállítására és lerakódására vonatkozó megfigyelései a mai napig figyelemre méltó tudományos felismeréseket tartalmaznak. Lóczy Lajos alapvető felismerést tett a Góbi-sivatagban, ahol kimutatta, hogy a hegységek közötti völgyekben és medencékben futóhomok, valamint édesvízi és sóstavi lerakódások találhatók, valamint a kőzetfelaprózódás következtében a levegőből aláhulló finomszemcséjű poranyag. Bebizonyította, hogy a Góbi-sivatagban 170 millió esztendőre visszamenően csak édesvízben történt lera-