Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Magyar földrajztudósok és utazók eredményei Kína tudományos megismerésében

kódások találhatók. így a régi szárazulatot a földtörténeti középkor óta nem borította tenger. Lóczy geológiai felvételei, szelvényei és térképei értékes földtani információkat közölnek Kína tudósok által alig tanulmányozott vidékeiről. Lóczy a Jangce mellékén és torkolatában végzett megfigyeléseivel a folyóvízi felszínformálás törvényszerűségeinek megismeréséhez nyújtott alapvető adalékokat. Kínai utazása során figyelme szinte mindenre kiterjedt. A löszvidékek mélyútjait, lakásul szolgáló üregeit, kútjait éppolyan figyelemmel tanulmányozta, mint a közlekedési viszonyokat, és a tengerparton az árapály-jelenségek hatását. A han-hai rétegek több mint 1000 méteres vastagságú összleteinek leírásakor a képződmények keletkezésére is pontos meghatározásokat adott. Lóczy terepi megfigyeléseit mindig összekapcsolta a történeti források adataival és azok ismeretében vont le fontos következtetéseket. A történeti földrajz munkamódszere szempontjából igen tanulságos az az eljárás, amellyel a Jangce folyó szakaszjellegváltozásait leírta és okait magyarázta. A Jangce torkolatváltozásait, a delta iszaplerakódásainak jellegzetességeit, a zátonyképződés folyamatát, új deltaágak kialakulását Lóczy a természettudós alaposságával vizsgálta. Lóczy kínai utazása során döbbent rá arra, hogy milyen erős szálak kötik össze a vízfolyások változásait és az ember életkörülményeinek alakulását. Későbbi élete során mindig élénken érdeklődött mindazon természeti jelenségek, földtani képződmények keletkezése iránt, amelyek bármilyen formában vagy mértékben befolyásolták, alakították a vízpartokon élő emberek sorsát. Ez az érdeklődés végigkövette Lóczyt egész pályafutása során, s a legnagyobb hatással a Balatonkutatásban nyilvánult meg. Lóczy felfigyelt arra, hogy a Jangce torkolatának homok- és iszapszigetei igen gyorsan változnak, s ez teszi veszedelmessé a torkolatban való hajózást. Ha a hajó hirtelen kialakult zátonyra kerül és arról nem tud továbbmozdulni, rövid idő alatt annyira körüliszapolódhat a hajótest, hogy ezt követően a körülötte felhalmozódott zátony végzetes csapdába ejtheti. Lóczy nagy elismeréssel ír a kínaiak által épített tengeri gátakról és megjegyzi, hogy "a kivitelezés díszére válnék a Nyugat hírneves vízépítőjének is. A gát nem csak a delta termékeny síkságait védi a magas árapály berohanásaitól és abráziójától, hanem egyszersmind a delta édesvizű hajócsatornát is elkeríti a tengertől. " Nem feledhető, hogy Lóczy Svájcban, a zürichi műegyetemen tanult 1869 és 1874 között, és kitűnően elsajátította a mérnökgeológiai munkamódszereket. A mérnöki tanulmányok mellett Ascher von der Lindth és Albert Heim professzorok irányították figyelmét a földtudományok felé. A svájci Alpokban végzett terepgyakorlatokon tett szert azokra az ismeretekre, melyek az ásvány-kőzettan, a hegységszerkezettektonika, valamint a felszínalaktan-geomorfológia terén később oly gyümölcsözően kamatoztak számára Kína megismerésében. Lóczy érdekes megfigyeléseket tett a Po-Jang-tó környékén található futóhomokbuckákra vonatkozólag. Részletesen vizsgálta a TanKiang szurdokának rétegkibukkanásait és példaszerű geológiai szelvényeket készített a szurdokról, valamint a Szin-Ling-hegység keleti vonulatairól. Értékes megállapításokat tett Sen-szi és Kan-szu tartományok karbontábláival kapcsolatosan. Részletesen írt a löszvidékeken kialakult portölcsérekről, melyek végignyargaltak a pusztaságokon és alapvetően formálták a táj arculatát. Löszmorfológiai munkásságának fontos eredményei közé tartozik, hogy nem csak eolikus eredetű, azaz szélszállította löszt írt le, hanem felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai magashegységek számos folyóvölgyében nagy mennyiségben található átmosott, víz által lerakott löszszerű anyag, mely a pliocénban keletkezett. Lóczy figyelmét nem kerülték el a gazdasági élet számára hasznosítható földtani adatok sem. Számos kövületet, növénymaradványt gyűjtött be és határozott meg. A Nan-san peremén földtani tereptanulmányokat folytatott és kőzettani felvételeket végzett a Kuku-nor keleti partján, valamint a Felső-Hoang-ho környékén. Értékes hozzájárulásokat adott a Gambu-hegység gleccsermozgások révén keletkezett képződményeinek, különböző morénatípusoknak és vándorköveknek a leírásával. Az expedíció legnagyszerűbb eredménye az az 1:5 000 000 méretarányú, geológiai jegyzetekkel ellátott átnézeti térkép, amelyet Kreitner Gusztáv szerkesztett és Lóczy Lajos töltött ki földtani tartalommal. Lóczy Lajos hatása a magyar Ázsia-kutatók tevékenységére A Széchenyi-expedíció eredményei elismerést váltottak ki a magyar tudomány felé és megerősítették az érdeklődést Kína iránt. Fontos megjegyezni, hogy a magyar Széchenyi-expedíciótól távol álltak a gyarmatszerzési törekvések. A legjelentősebb szempont