Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - A Szegedi Nemzeti Emlékcsarnok geográfusoknak, utazóknak szentelt szobrai, emléktáblái (Kovács S.) - A légifénykép-kiértékelő műszer (Puskás K.)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK A SZEGEDI NEMZETI EMLEKCSARNOK GEOGRÁFUSOKNAK, UTAZÓKNAK SZENTELT SZOBRAI, EMLÉKTÁBLÁI A Magyar Földrajzi Múzeum kertjében létesített (1989-ben Teleki Sámuel bronz mellszobrával megkezdett) utazóknak és geográfusoknak szentelt panteonon kívül még Szegeden található hasonló - nemcsak utazóknak emléket állító - nagyszabású, közterületen levő, nyílt szoborsor. A szegedi Dóm tér művészi kiállításának, s azon belül a Nemzeti Emlékcsarnok létrehozásának nagyszerű gondolata gróf Klébelsberg Kúnó kultuszminisztertől eredt. „Sem múzeum, sem különálló csarnok nem volt volna annyira alkalmas egy nemzeti Pantheon elhelyezésére, mint ez az árkádsor, mely történelmi levegőt kiárasztó) falaival, hatalmas íveivel, komoly és méltóságteljes hangulatával áhítatot fakaszt azokban, akik az árkádsorHermán Ottó és Lóczy Lajos homokkő domborműve (Székely Károly alkotása) ban a magyar nemzeti kultúráért küzdők emléktáblái, vagy kőbe faragott arcképei alatt elhaladnak."- írta egy korabeli újságcikkben Rerrich Béla építész, akinek a Dóm tér 19281930 között végzett kialakítása volt fő műve. A panteon alapját az a tizenkét szobor vetette meg, amelyeket Stróbl Alajos szobrászművésztől vásárolt meg a kultuszminisztérium. (Ezeket a művész már korábban, mindenféle megbízás nélkül készítette el.) Ezek között azonban nem volt még utazóval kapcsolatos alkotás. Az idők során azonban a szobrok, domborművek száma gyarapodott és az a folyamat ma is tart. A panteonban az alábbi utazókkal, geográfusokkal kapcsolatos alkotásokat találhatjuk: I./ Körösi Csorna Sándor többszintű mészkő szarkofágja, Ohmann Béla alkotása. Felirata: „Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talált annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az é)s indiai kultúra tárházában. " 2.1 Fíunfalvy János bronz mellszobra. Balantinyné Braun Hadzsy alkotása. Felirata: Fíunfalvy János 1820-1888 A magyar tudományos földrajz megalapítója. 3. / Herman Ottó (1835-1920) és Lóczy Lajos (1849-1920) közös homokkő domborműve. Székely Károly alkotása. A neveken és évszámokon kívül nincs más felirata. 4. / Mikes Kelemen (1690-1761) bronz domborműve. Berán Lajos alkotása. Kovács Sándor A LÉGIFÉNYKÉP-KIÉRTÉKELŐ MŰSZER A Magyar Földrajzi Múzeum „Magyarország tudományos feltárói" c. állandó kiállításán egy fiatal, de a térképészet rohamos fejlődése következtében már muzeális értékűvé vált légifénykép-kiértékelő műszer áll. A „Térképészek termébe" belépő látogatók - de különösen a gyerekek - elsőként erre a nehézkes szerkezetre figyelnek fel. A berendezés 1988-ban az ELTE Térképtudományi Tanszék ajándékaként került a kiállításra. Ezen rövid írásban a fent említett műszer kerül bemutatásra, ötvözve a fotogrammetria tudományának rövid ismertetésével. A terepet minden részletében pontosan ábrázolt) térkép, az úgynevezett topográfiai térkép elkészítése kétféle módon lehetséges. Földi felméréssel, vagyis geodéziai munkálatokkal és fotogrammetriai módszerekkel. A fotogrammetria szó szerinti jelentése: fényképmérés. Felada-