Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Vajkai Zsófia: Magyar László Angolája - portugál szemmel

1857 Az Angolai Főkormányzó titkárságának szinopszisa azon levelek tartalmáról, amelyeket a Tengerészeti és Tengerentúli Ügyek minisztériumába küldtek a „Jovem Carlota" nevű hajóval. A dátum: 1857. augusztus 17. Tehát a hajó akkor, vagy az azt követő napon indult. Magyar László küldeménye a 759-es számú, július 3 Ti keltű. „10 kéziratot tartalmazó köteg, magyar nyelven, a magyar Ladislaú Amerigo Magyar földrajzi tanulmányai." [18] 1857 Ez az iratcsomó M.L. két levelét tartalmazza. Mind a kettő ismert és a benguelai kormányzóhoz szól (itt másolatban van!). 1857. június 13- Ebben írja, hogy 1855 végén kapta csak kézhez a portugál kormány ajánlatát, s pillanatnyilag nem tud eleget tenni a megbízásnak. 1857. június 9. Ebben kéri kézirata elküldését. A benguelai kormányzó mind a kettőt felterjesztette, s a magyar nyelvű kéziratokkal együtt elindult Lisszabonba augusztus 17. körül. A tanácshoz ill. Sá de Bandeirához 1857. október 14-én került. Sajátkezűleg írta rá az intézkedést, M.L. levelére széljegyzeteket írt. [19] 1862 Magyar László utolsó ismert levelét az Arrogant nevű angol cirkáló fedélzetén írta. (Bahia dos Elephantes, 1862. június 9) A cirkáló 360 lóerős gőzhajó volt, kapitánya W. Edmonstone. Feltehetőleg a rabszolgakereskedelem tilalmának betartására volt kirendelve. Mozgását a kikötőkben regisztrálták. Luandába érkezett: május 8. Elment: május 17. Benguelába érkezett: június 12. Elment: június 13. Luandába érkezett: nincs adat Elment: július 8. Luandába érkezett: július 30. Végleg elment: augusztus 11. [20] 1862 A benguelai kormányzó Dombé Grande és Luaxe nevű helységeket látogatta meg, hogy a mezőgazdaságot, főleg a gyapottermesztést ellenőrizze. Luaxe nevű hely, ahol a Secco v. S. Francisco folyó jobb partján kereste fel Joao Esteves díAraujo birtokát. Későbbi adatokból tudjuk, hogy Magyar László halála után ő őrizte hagyatékát, és az ő házában égett el. 11a feltételezzük, hogy ő volt M.L. legközelebbi szomszédja, a közelben kell keresni utolsó tartózkodási helyét is. Ez a hely nem lehetett messze Benguelától, hiszen a kormányzó du. 5 órakor indult vissza, s hajnali 4-re hazaért. [21] 1864-65. Furcsa, hogy nem találtam Magyar László halálhírét, ill. az örökösöknek szóló felhívást, hogy jelentkezzenek az elhunyt vagyontárgyaiért. Ezt pedig minden bejelentett halálesetnél hivatalból megtették. Igaz, hogy a himlőjárvány sok áldozatot szedett, de Benguela környékén már akkor alább hagyott. Érthetetlen, hogy egy olyan közel élő fehérember haláláról nincs értesítés. [22] 1869 Február 8-án kelt irat, mely tartalmazza a Tejo gőzhajóval Luandából Lisszabonba felküldött levelek szinopszisát. 10. sz. február 8-i keltezésű bejegyzés: „A benguelai bíró átirata az elhunyt M.L. porosz, (szerintem) osztrák alattvaló fiáról." (sic!) Magát az iratot még sajnos nem sikerült megtalálni. [23] 1870 Silva Porto útinaplójának egy részlete, s BiércT és az ott élő népről szóló, 1870-ben írt leírása meg elent 1942-ben Lisszabonban. Bié történetét a sobák uralkodása szerinti szakaszokban ismerteti. Caiangulla a 15. soba volt, s rövid ideig uralkodott (1848-1850). Hogy övéinek javakat juttasson, elvette azt másoktól, s ezáltal elégedetlenséget szított országában. FIáborúba keveredett a Bailundo-i sobával is. Nemsokkal ezután megöletett sok vezető embert, azzal a váddal, hogy felkelést szítottak ellene. Akik megmenekültek, letaszították a trónról, s elűzték az országból Gallangue földre, ahol jelenleg is tartózkodik - írta Silva Porto 1870-ben. Tisztázásra vár, hogy Silva Portot csalta-e meg az emlékezete, s valóiában mi lett Magyar László apósának a sorsa. [24] JEGYZETEK 1. 1856. szeptemberében a luandai kikötő vámházába 55 féle árucikk érkezett. A legnagyobb mennyiséget viszont a 13 féle pamutszövet adja. Ugyanakkor Angolából 18 féle árucikk várt csak behajózásra, pl. pálmaolaj, viasz, kókusz, kopáigyanta, urzella, állatbőrök, trófeák, eíefántagyarés csont, nyers réz. Boeltim Offical... 1856 2. Bié részletes, kimentő leírása található Francisco de Salles Ferreira őrnagy válaszaiban, amiket a Tengerentúli Tanács Titkárának kérdéseire adott. (Respostas as perguntas exigidas cm officio do Ex.Sr. Secretario de Conselho Ultramarino, datado de 30 de Sept, de 1852. ao major Francisco de Salles Ferreira.) Arguivo Histórico Ultramarino (alább AHU), Conselho Ultramarino (Arquivo), Angola, Pasta 10. Doc. 134. 1853. május 31. A biéi kereskedelemről id. Santos, M., 1986. 3. Mulembo elfoglalásának iratai, AHU, Conselho Ultramarino (Arquivo) Angola, Pasta 27. Doc. 48. 1855/56. A főkormányzó jelentése Ambriz elfoglalásáról. AHU, Conselho Ultramarino (Arquivo), Angola, Pasta 25. Doc. 123. 1855. Bernardino Freire de Figueredo Abreu e Castro jelentése a gambosi soba lázadásáról. AHU, Conselho Ultramarino (Arquivo), Angola, Pasta 38. Doc. 612. 1856. 4. Santos, M., 1986. 4o.p. A Biével szoros kapcsolatot tartó területeken már jóval fejlettebb volt a