Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Vajkai Zsófia: Magyar László Angolája - portugál szemmel

mezőgazdaság. Mossamedes környékén búzát, burgonyát és cukornádat termeltek sikerrel. Cukorgyártás Mossamedesben. AHU, Conselho Ultramarino (Arquivo) Angola, Pasta 5. Doc. 153. 1852. július 1. Burgonyaexport. AHU, Conselho Ultramarino, Direccao Geral do Ultramar, Angola, Pasta 48. 1864. augusztus 26. A mossamedesi kormányzó jelenlése a búzatermesztés lehetőségeiről. AHU, Conselho Ultramarino, Direccao Geral do Ultramar, Angola, Pasta 48. 1864. január 23. Bevezették a gyapot és a dohány termesztését. AHU,Conselho Ultramarino (Arquivo). Angola, Pasta 5. Doc. 47. 1852. Dombé Grandéba német telepeseket vittek, hogy az ültetvényes gazdálkodást elkezdjék. A 100 fős kolónia működéséhez szükséges felszerelések listáját ld. AHU, Direccao Geral do Ultramar, Cartas dos Governadores, Angola, Pasta 23/1. Doc. 600-601. 1857. 5. Santos, M., 1986. 91.

p. 6 .U.ott. 7. Silva Porto naplóját 1846-1890 között Biében, Benguelában és Közép-Afrikában tett utazásai alatt írta. Hiányoznak belőle azok az évek, amikor biéi házában, otthon tartózkodott (1848-52, 185458). 1860-tól kezdve minden nap írt, függetlenül attól, hog}' hol tartózkodott. Később, amikor már publikálásra is gondolt, régebbi bejegyzéseit irodalmi igények szerint átírta. így lehetséges, hogy a napié) 2 változatban maradt fenn. Santos, M., 1986. 13-15.pp. 8. Santos, M., 1986. Bevezetés és Silva Porto naplójának hasonmás kiadása (217-389. pp.) 9. A Tengerentúli Történeti Levéltárban több kéziratcsomó foglalkozik a rabszolgakereskedelemmel még az 1850-es években is úgy, mintha a tiltásról mit se tudtak volna. Pl. 1856. szeptember 2.: Rabszolgák szállítása Angolából Kubába, amerikai hajókon. AHU, Conselho Ultramarino, Dir. Geral do Ultramar, Angola, Pasta 17. Doc. 21. 10. A Tengerentúli Tanács felterjesztése a királynéihoz, amelyben kikötők építését, területfoglalást, a folyé>k hajózhatóságának kutatását javasolja. AHU, Conselho Ultramarino, Dir. Geral do Ultramar. Angola, Pasta 2. 1852. szeptember 28. Egy másik irat Angola térképének elkészítését sürgeti. AHU,Conselho Ultramarino, Dir. Geral do Ultramar, Angola, Pasta 2. 1852. május 6. Ez a késztetés előzte meg Magyar László felajánlását is. Kormányzati megbízatásnak eleget téve utazott a mossamedesi kormányzó a Cunene folyó forrásvidékére. AHU, Conselho Ultramarino (Arquivo), Angola, Pasta 27. Doc. 45. 1855. Később Augusto Fortunado da Costa küldött jelentést a Luinha folyó vidékéről. AHU, Conselho Ultramarino, Dir. Geral do Ultramar, Angola, Pasta 41. 1861. december 20. A felsorolás természetesen nem teljes. A nyomtatásban megjelent beszámolókat nem idézem, és a Levéltárban is feldolgozásra vár sok ismeretlen adalék. 11. Santos., 1986. 186-189. pp. 12. Santos, M., 1986. 406-410. pp. 13. Porto,A. 1942. 253.

p. 14. AHL), Conselho Ultramarino (Arquivo), Angola. Pasta 10. Doc. 57. 1853. 15. A11U, Conselho Ultramarino (Arquivo), Angola, Pasta 15. 1854. 16. AHL', Conselho Ultramarino, Correspondencia, Angola, Pasta 17. Doc. 18. 1856. 17- AHU, Conselho Ultramarino (Arquivo), Angola, Pasta 37. 1856. május 21. 18. AHU, Dir. Geral do Ultramar, Angola, Cartas dos Governadores de Angola, Pasta 23/2. 1857. aug. 17. 19. AHU,Conselho Ultramarino (Arquivo), Angola, Pasta 46. 1857. 20. Boletim Officiai ... 1862. 21. Boletim Officiai ... 1862. 22. Boletim Officiai ...1864-65. 23- AHU,Conselho Ultramarino, Correspondencia dos Governadores, Angola. Pasta 40/a. Doc. 191. 1869. február 8. 24. Porto, A., 1942. 170-171. pp. IRODALOM Boletim Official do Governo Geral da Provincia díAngola (1856-1866.) Luanda Porto, Antonio Francisco da Silva (1942.): Viagens e apontamentos de um portuense em Africa. Lisboa Santos, Maria Emilia Madeira (1986): Viagens e apontamentos de um portuense em Africa. Diário de Antonio Francisco Ferreira da Silva Porto. Leitura com introducao e notas por -, Coimbra. LÁSZLÓ MAGYAR'S ANGOLA A PORTUGUESE VIEW Zsófia Vajkai The extensive commercial network in Angola, a Portuguese colony, served the participation of Africa international trade: slaves were acquired for America and in exchange European commodities arrived in interior Africa. From the end of the 18th to the beginning of the 20th centuries one of the major trading post worked in Bié, where László Magyar, an explorer of Africa, lived. He arrived at a date when slave trade became prohibited and Africa had to look for other goods to participate in intercontinental commercial activities. The most important of these goods was ivory. The merchants in Bié began to explore unknown territories with the objective of finding new sources of ivory. Another reason for exploration was the encouragement from the Portuguese authorities, who did not want to lose the already ruled colonies but were afraid (and not without a reason) that they would be overwhelmed in the rivalry for Africa. In order to preserve their hegemony they took advantage of their representatives settled there and called them to venture on journeys, map and describe new areas and investigate the navigability of rivers. This was the reason why László Magyar established con-