Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Marosi Sándor: Prinz Gyula munkássága

Emlékülés a Szegedi JATE Földrajzi Intézetben, Prinz Gyula születésének 100. évfordulóján. Balról, jobbra: Krajkó Gyula, Pécsi Márton, Jakucs László egyetemi tanárok gozásához. A 90 esztendős PRINZ GYULA visszaemlékezésében a magyar földrajzra is vonatkozó „lényeges tétel"-nek minősítette munkásságából a Tísia-elméletet, ami - szavait idézve „újat nem jelent, csak új nevet, mert Suess Trákmasszívum-elméletének kiegészítő bővítése csupán." E szerény megítélésével helyezzük szembe neves geotógusunk, SZEDERKÉNYI TIBOR PRINZ születésének 100. évfordulóján elhangzott és publikált értékelését. Idézem: „PRINZ GYULA a regionális szerkezettan és földtani fejlődéstörténet tekintetében alkotta meg élete földkutatói fő művét, a Tísia-elméletet, amely „csúcsszintézis" korának európai és Kárpát-medencei geológiai kutatási eredményeiből. A saját maga által 1914-ben körvonalazott modell alapos kibővítésével, főleg ID. LÓCZY LAJOS, KOBER ÉS IFJ. LÓCZY LAJOS összegző szerkezettani elképzeléseinek egésszé kovácsolásával „világszínvonalú" modellt alakított ki a Kárpát-medence fejlődéstörténetére, amelyet 1926-ban Magyarország földrajza I. kötetként tett közkinccsé. Ezzel mintegy ötven évre meghatározta a hazai regionális szerkezettan és földfejlődéstan irányát, lehetőségeit. Meghatározó szerepének valójában csak a lemeztektonikai elmélet térhódítása vetett véget, bár hatása különböző regionális szerkezeti kérdések megítélésében kisebbnagyobb súllyal néha még ma is jelentkezik." Mi is ez a Tisza-folyóról elnevezett szerkezeti és fejlődéstörténeti modell? PRINZ GYULA pontos meghatározásában a Tisia „... olyan hegységtönk, amely a karbon hegységrendszerek összerogyott romjaiból tapadt össze...." (19. old.). Mint önálló tömb csak a mezozoikum végén alakult ki, amikor közbenső tömeg szerepe lett. „...a Magyarország keletkezését előidéző Tisia tömb a kréta korszakban szakadt ki a határain lemélyedt hosszú teknők között, ...délen hozzátámaszkodva keskeny nyakkal idősebb testvéréhez, a Balkán-félszigeti Trák-Masszívumhoz. A kettő együtt alkotja ezentúl a belső, közbenső, lánchegységekkel körülvett hegytömeget ... amelyet mély teknők vettek körül, a teknőben pedig kis szilárdságú, tehát könnyen tűrendő kőzetféleségek halmozódtak fel. A közbenső tömeg ezekre rá is nehezedve, maga is oka lett hegy-gyürődéseknek, lánchegyrendszerek keletkezésének. A belső tömegek és külséí lánchegységek tehát szoros származásbeli kapcsolatba kerültek^' (95-97, old.) - mondja Prinz. PRINZ GYULA saját modelljét mindenkor csak munkahipotézisnek tekintette, amely a tudomány fejlődésével maga is változhat. E véleményének minden esetben hangot is adott és az első kritikák alapján hamarosan finomította, pontosította azt. így pl. TELEGDI ROTFI KÁROLY igazolta, hogy a Tisia nem lehetett minden részében