Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

MÚZEUMI HÍREK - Cholnoky-emléktábla avatása Budapesten (Puskás K.)

tükröződik a más népek iránti érdeklődés, egyedülálló harmóniát alkotva a természet iránti rajongással. Déchy Mór utazásaival közcélokat szolgált. A Kaukázus feltárásában vállalt úttörő szerepe, hét expedíciója a tudomány iránti áldozatkészség ma is lelkesítő példája. A Magyar Földrajzi Társaság archívumában megmaradt levele bizonyítja, milyen önzetlenül járult hozzá anyagilag is a Társaság működéséhez. Saját személyét soha nem állította középpontba. Déchy Mór a hazai természetvédelem egyik első apostolaként szorgalmazta nemzeti parkok felállítását. Európai és amerikai példákra hivatkozva érvelt a természet értékeinek megmentéséért. S bár kéziratainak jelentős része a második világháborúban elpusztult, életműve nem semmisült meg. Hosszú évtizedek hallgatása után a Magyar Földrajzi Társaság 1984-cs, Kaukázusban rendezett vándorgyűlésén került először a szakmai érdeklődés fókuszpontjába. Akkor született a gondolat, hogy Magyarországon egyszer szobrot kell állítani a híres utazónak. A nyersanyaghoz és öntéshez szükséges anya giak előteremtésében önzetlen segítők járultak hozzá az ügyhöz. Külön köszönet illeti a Miskolc Alpin Klubot, személy szerint Kisgyörgy Ádámot, dr. Balázs Dacskő Oszkárt, Csikós Józsefet, dr. Nagt Sándort, Devescovi Györgyöt, Dura Lajost, a Baumark Kft.-t, valamint az Országos Testnevelési ét Sporthivatalt, továbbá a Budai Alpin Klubot. A szobor az eddigiekhez hasonlóan nem a költségvetés terhére készült el, hanem társadalmi Összefogás eredményeként, egyéni adományokból született. A művész nem kapott tiszteletdíjat remekművéért! Déchy Mór áldozatvállalásának és szellemiségének példája ma sem halt ki az emberekből A szoboravatás előzményeihez hozzátartozik hogy a Sóskúti Bánya ismét önzetlenül biztosított; a talapzathoz szükséges mészkövet. A szoboravatás feltételeit az eddigieknél nehezebb gazdaság helyzetben, mostohább körülmények között is sikerült biztosítani. Sok-sok reménytelennek tűnő kilincselés, idegőrlő utánajárás eredményeként bizonyosodott be, a csalódások jégverése sem dermcszthetik meg a segíteni akarást, hc nemes ügyről van szó! Dr. Kubassek fánot CHOLNOKY-EMLEKTABLA AVATÁSA BUDAPESTEN Cholnoky Jenő (1870-1950) 1919-ben költözöl! családjával Budapestre, miután Kolozsvárról több tanártársával együtt kiutasították. Egy ideig Lóczy Lajos fogadta be otthonába, majd 1920 novemberétől 1950-ben bekövetkezett haláláig lakása a Gyulai Pál utca 1. számú házban volt. A tudós egykori lakóházán 1993. június 4-én rövid ünnepség keretében avatták fel azt az emléktáblái, melynek kivitelezését az ELTE TTK, a Tóvárosi Önkormányzat és a Magvar Földrajzi Múzeum támogatta. A hatalmas márványtábla Szilasi László érdi kőfaragó műhelyében készült. Felkerüli tá a - Balatonfüredről ismert - Cholnokyt ábrázoló dombormű, mely Domonkos Béla szobrászművész alkotása. A megjelenteket dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója köszöntötte, majd dr, Klinghainmer István, az ELTE Térképtudományi Tanszék vezetője leplezte le a láblát, és ünnepi beszédében felidézte a nagy tudós életútját. Dr. iXcmcrkényi Antal, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára Cholnoky profeszszomak a Magyar Földrajzi Társaságban betol lőtt vezető szerepéi méltatta. Ezt követően koszorút helyezlek el a Magyar Meteorológiai Társaság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, továbbá más szervezetek képviselői. Végezetül itt mondunk köszönetet Domonkos Béla szobrászművésznek, hogy domborművét ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta, továbbá Bogdán Istánnak, az Energia Kft. igazgatójának és munkatársainak, id. Szilas László kőfaragó mesternek, akik a tábla helyére kerülésé nek technikai munkálatait végezték el. Puskás Katalii