Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

MÚZEUMI HÍREK - Restaurátor műhely létesítése (Puskás K.) - Kőrösi Csorna nyomában Érdtől Dardzsilingig (Kovács S.)

RESTAURÁTOR MŰHELY LÉTESÍTÉSE A MUZEÁLIS ÉRTÉKEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN A Magyar Földrajzi Múzeum tíz éve működő intézmény, mely neves földrajztudósaink hagyatékát (kéziratokat, tárgyi emlékeket stb.) gyűjti és őrzi. Többek között megtalálhatók itt Cholnoky Jenő, Germanus Gyula, Láng Sándor, Tulogdi János nagy értékű relikviái is. Ezenkívül különféle dokumentumokat tárol a földrajz szerteágazó témakörében: könyveket, leírásokat, térképeket, fényképeket stb. A múzeumba bekerült gyűjtemények tételszáma évről évre növekszik, miközben nem létesült restauráló szakműhely mindezen értékek védelme érdekében. A múzeumba begyújtott anyag eredeti állapotában, kezelés nélkül kerül nem megfelelő tárolási körülmények közé. A környezet, a légkör átalakulása kedvezőtlenül hat a műtárgyakra, illetve nehezebbé teszi körülöttük a megfelelő környezet kialakítását, felgyorsítja azok romlási folyamatát. Ezen körülmények között aligha őrizzük meg becses értékeinket, emberi alkotásainkat a jövő számára! A kulturális örökség, a muzeális emlék tudományos, történeti, művészi értékének minél hosszabb időre való megőrzése, a károsodás, pusztulás megállítása a restaurátor műhely dolgozóinak feladata. A restaurálás, műtárgyvédelem a múzeumi munka egyik legfontosabb szakterülete. A jól képzett restaurátorok által végzett, a régiség értékét megőrző restaurálás, konzerválás garanciát jelent arra, hogy a műtárgy eredetisége, művészi és történeti értéke is megmarad. A restaurátori munka alapvető lényege, hogy tevékenységével nem teremt új tárgyat vagy alkotást, hanem a meglévő, életútjuk különböző állapotában fennmaradt művészi és kulturális örökséget megőrzi, gondozza a szakma hivatásbeli etikája és módszertana elvárásai szerint. A megőrzéshez és gondozáshoz tartozik minden intézkedés, amely megakadályozza, megállítja vagy lelassítja valamely tárgyon a káros elváltozásokat. Azzal, hogy sikerrel meghosszabbítja a tárgy utóéletét, információk sorával járul hozzá a tudományos kutatási eredményekhez. A Magyar Földrajzi Múzeumban őrzött muzeális értékek között, készítési idejét tekintve múlt századi, század eleji tárgyak és írásos dokumentumok nagy számmal szerepelnek. Megőrzésükhöz az utókor számára, nem elegendő az, hogy bekerültek a múzeum raktárába vagy kiállítására, mert anyagukban ott is tovább károsodhatnak. Különösen vonatkozik ez a papír alapanyagú dokumentumokra, melyek a hagyatékok hetven százalékát teszik ki. A műhelyt az ott tárolt veszélyes vegyszerek és egyéb készülékek miatt a múzeumi kutatóhelyektől elkülönítve, külön helyiségben kell berendezni, szem előtt tartva a szabvány előírta munkavédelmi, biztonsági szempontokat is. A berendezés alapja a célszerűen megtervezett bútorzat, mely magában foglalja a vegyszertároló szekrényeket és a munkaasztalokat. Megoldottnak kell lennie a műhely megfelelő megvilágításának és szellőztetésének. Biztosítani kell a mosogatás, a keletkezett hulladék összegyűjtésének feltételeit. Ez különös figyelmet követel a vegyszerhulladék keletkezése miatt. A tervezett feladatsor kivitelezhetősége érdekében rendelkezésre kell, hogy álljanak a megfelelő kéziszerszámok és kisgépek, az alapvetően fontos eszközök, segédanyagok, vegyszerek. A múzeumi törvény megköveteli a muzeális értékek védelmét, állaguk megóvását. Ennek feltételeit egy restaurátor műhely kialakításával, felszerelésével lehet megteremteni. Elodázhatatlan igény, hogy ennyi év után a Magyar Földrajzi Múzeum is kiegészüljön egy ilyen műhely részleggel! Ide kívánkoznak Pulszky Ferenc megszívlelendő gondolatai: „A múltnak képviselői az emlékek, ezek testesítik meg a köteléket, mely bennünket összefűz, szent őrzésük a nemzetiség első kötelessége. Ezekhez kapcsolódnak eszméink őseinkről, ezekből látjuk, hogy tekintek ők a világot, ezekben mutatkozik meg a múlt századok Ízlése. Ki legkisebbet is közülük elront vagy elveszni hágy, a múltnak dicső palotájából egy követ tört ki, s tulajdon állásának alapját megrongálta, mert ha magasan állunk, csak a múlt az, mi bennünket felemelt, mit lábunkkal taposni nem kellene." Puskás Katalin KÖRÖSI CSOMA NYOMÁBAN Érdtől Dci rdzsiling ig 1992 nyarán a Magyar Földraj zi Múzeum Múzeumbarát Körének néhány tagja {Becker Zsuzsanna, Berhidai Tamás, Czeglédy Ákos, Cseh Gergő Bendegúz, Dudás László, Horváth Emese, Jankovics Tibor és Nagy Edina) hosszú és kalandos kirándulást tett Nyugat-Ázsiában. Utazásuk során több olyan országot, várost látogattak meg - Teherán, Lahore, Srinagar - melyek Körösi Csoma Sándor hajdani vándorútjának voltak fontos állomásai, illetve hosszabb időt töltöttek Ladakh tartományban (Nyugat-Tibet) , ahol a nagy tudós évekig kutatta a tibeti nyelvet és kultúrát. Ketten - Czeglédy Akos és Dudás László - pedig eljutottak Dardzsilingbeis, ahol a Magyar Földraj zi Múzeum és Erd város nevében megkoszorúzták 150 éve elhunyt hazánkfia sírját. 1 992 őszén Dudás László, idén tavaszszal Cseh Gergő" Bendegúz tartott múzeumunkban diavetítéses élménybeszámolót útj ukról. Kovács Sándor MÚZEUMI STATISZTIKA 1992 A kiállítások látogatóinak száma: 9915 fő Csoportos tárlatvezetés; 35 Múzeumi előadás: 18