Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

MÚZEUMI HÍREK - Déchy Mór szobrának avatása Érden (Kuhassek J.)

Hunfalvy János közreműködésével nyomtatásban is megjelentette. Emlékét kegyelettel őrzik szülőföldjén, ahol több iskola vette fel nevét (Dunaföldvár, Foktő, Óttömös). Dunaföldváron impozáns szobor és emlékmű - Mészáros Mihály alkotása - hívja fel a figyelmet a jeles Afrika-kutató munkásságára. Az előadóülésen megjelent kutatókat és érdeklődőket Harmat Béla, Érd polgármestere köszöntötte, majd dr. Gábris Gyula, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára mondott megnyitóbeszédet. Az első előadó dr. Krizsán László, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, a történelemtudomány doktora volt, aki az emlékülés megszervezésében és a hozzá kapcsolódó dokumentumkiállítás megrendezésében is önzetlenül segített. Előadását „A történelem első együttműködése fehér és fekete bőrűek között Afrika tudományos megismerésében" címmel tartotta. (Előadásának szóvegét jelen kiadványunk tartalmazza.) A következő előadó dr. Varsányi Péter, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanára, a történelemtudomány kandidátusa volt, aki „Szombathely - Magyar László szülővárosának - élete és társadalma a XIX. század elején" címmel tartott adatokban gazdag előadást. Több helyszíni fényképfelvétellel is gazdagította archívumunkat (Magyar László-emlékmű, szülőháza helye). Vajkai Zsófia néprajzkutató a lisszaboni levéltárak korabeli anyagainak tükrében „Magyar László Angolája - portugál szemmel" címmel tartott gondolatébresztő, további kutatásokra ösztönző előadást. Számos értékes, levéltárakból származó, eddig publikálatlan dokumentumot ajánlott fel másolatban intézményünknek, Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, Magyar László és a földrajztudomány" című előadásában aláhúzta, hogy Magyar utazásainak egyik fő értékét térképkészítő tevékenysége jelentette. Földabroszai megjelentek Magyarországon is, de külföldi visszhangjuk sem lebecsülendő, méltán összemérhetők más korabeli térképekkel. Magyar László - minként Körösi Csoma Sándor is meteorológiai naplót is vezethetett a bejárt területek időjárásáról, ennek azonban nyoma veszett. Mindössze természettudományos (növénytani, állattani) tájékozottsága hagy némi kívánnivalót maga után, ez azonban egyetemi képzettségének hiányából fakad. Tehetségének köszönhetően - hazajuttatott könyve alapján - Magyar Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia is rendes tagjai sorába választotta, és Thirring Gusztáv monográfiájában (1937) őt illette az „első igazi földrajzi explorátor" címmel. Balázs Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének tudományos munkatársa a közgazdaságtan szemszögéből világította meg a korabeli Angolát, majd a Magyar László Emlékév további eseményeiről kaptunk tájékoztatást dr. _ Krizsán Lászlótól. Ezt követően az emlékülés résztvevői az 5. sz. Általános Iskolától bérelt kisbusszal felkeresték Magyar László dunaföldvári szobrát, ahol a nevét viselő iskolák és a helyi állami szervek képviselőivel közösen elhelyezték a tiszteletadás koszorúit. Múzeumunkat e sorok írója képviselte. Külön köszönet illeti Kiss Jánosi, Dunaföldvár polgármesterét, aki a birtokukban lévő, Magyar Lászlót ábrázoló festményt, Kornádi István grafikusművész alkotását, az emlékülésre kölcsönadta és a koszorúzáson megjelenteket vendégül látta. Kovács Sándor DECHY MOR SZOBRÁNAK AVATÁSA ERDEN A/. Érdi Napok keretében emlékezetes ünnepség színtere volt a múzeumkert 1992. szeptemb>er 24-én. Harmat Béla polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, s beszédében kiemelte, hogy immár ötödik alkalommal állít szoboremléket a múzeum tudós magyar világjáróknak, lízután már jogosan emlegethetjük a szolx>rparkot a „magyar földrajzi felfedezők panteonjának". Domotikos Béla érdi szobrászművész nagy megjelenítő erővel formálta meg a Kaukázus-kutató Déchy Mór markáns arcvonásait. ikke György író avatóbeszédében Hrdct a magyar földrajz fővárosának nevezte. Visszatekintett a múzeum fennállásának egy évtizedére. „Mosf itt vana térképek, földrajzi ku ta tások történetének egyedülálló múzeuma az országban, de a közelben, más országokban sincs párja sehol. Nem csupán egybehordott kiállítási tárgyak sokasága, hanem élő alkotóműhely, előadások, tanácskozások rendszeres fóruma" - mondta az író. A szoboravatás számos kérdést vet fel. Mit sugall Déchy Mór példája? Milyen értékeket közvetít számunkra? Miért kell emlékezni rá? Déchy Mór a világ iránti kíváncsiság, a tudományos érdeklődés alkotó módon élő és dolgozó megszemélyesítője volt. Kaukázusról írt monográfiáiban Domonkos Béla szobrászművész Déchy Mór szobrait formázza