Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Horváth Lajos: Érd 750 éves. Érd az Árpád-korban

ÉRD IS 750 Y KA RS OLD ÉRD IN THE AGE OF THE ÁRPÁDS Erd, which lies on the tight bank of the Danube, south of Budapest, is first mentioned in 1243 in documents. At that time shield-bearers and rangers of the kings of the Árpád dynasty inhabited the area. In addition to royal estates, the church and the nobility also owned land in Erd and its environs. From the 1264 and 1272 field inventories a picture can be gained on the settlement, relief conditions, vegetation and branches of farming. For instance, vineyards were already present in Erd. Mention is also made from Erd'

s port on the Danube. Along with the provost of Ocsa, the Berki family of middle nobility also had large landed properties here. The family received its name after a neighbouring village. The Berkis worked hard to add his estates in the second half of the 13th century. However, in the feuds between local powers and pretenders after the House of Árpáds died off (1301). they joined forces with liiszló Kán, Transylvanian prince (1297-1315). The Transylvanian prince, even got hold of the Holy Crown, which he claimed against Charles Robert d'Anjou. When Tamás Berki (I died without offspring in 1323, the king deprived his brothers from their property at Erd and elsewhere. Erd was alloted to Tamás Szécsényi, another Transylvanian prince, since he was the one who first broke news of the birth of the king's first son. The documents from the Árpád age present a marvellous natural setting, colourfully divided society and a dynamic, thriving settlement. This boom was partly based on internal factors and partly on Erd's location along one of the major thoroughfares of the country, close to the actual centre of state administration (Fehérvár, Pest, Buda or Esztergom). Translated br D. Lôczy ÉRD ÚJ CÍMERE Az 1979-ben újra városi rangot kapott Érd címerében különös módon ötvöződött a török minaret a vörös csillaggal. Szerencsére e korszak és jelképe rövid életűnek bizonyult, s 1991 óta új címere van a városnak. Tervezői Horváth Lajos levéltáros-heraldikus és Eőry Emil képzőművész. Az új címer motívumai a település történetének régmúltját idézik fel. A címerpajzs vízszintesen elválasztva két mezőre oszlik. A téglalap alakú, arany színezetű felső mezőben egy ötkaréjos zöld fa látható, mely a tervezők szerint a település Árpád-kori Erdő/Erdu nevére és királyi erdőőr lakóira utal. (Más vélemény szerint az Érd név a vízfolyás, patak jelentésű „ér" főnév -d képzős származéka.) A zöld lombsátor közepén egy aranyló korona helyezkedik el; három ága a település történetében kiemelkedő szerepet játszó ákosházi Sárkány, Batthyány és lllésházy családokra emlékeztet, míg a koronaágak szirmai Érd kilenc ősi településmagját szimbolizálják. A címeres pajzs kék színű alsó mezeje a település életében hajdan sokkal nagyobbjelentőségű Dunát (rév, kikötő, vízimalmok)jelképezi. Közepén egy kerekre görbült vörös sárkány a hurkot formáló farkával latin keresztet döf saját torkába. Horváth Lajos szavai szerint ez „utalás arra, hogy a Sárkány család tagjai a XV-XVI. században a Zsigmond király által alapított Sárkányos-rend vitézei voltak, mely rendnek feladata a török elleni küzdelem, végső soron az országunkat rontó gonosz elleni küzdelem volt." „Együttesen a címer az Árpád-kori királyi erdőó'röktó'l kiindulva korunk környezetvédő gondolatáig és keresztény hazánknak a gonosz fölötti eljövendő győzelmébe vetett reményéig ívelő ezeregyszáz éves, benne Érd azonos hosszúságú történeti idejét fejezi ki." (Érdi Újság, 1991. 16. száma). (A szerk.)