Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tóth Imre: A Szegedi Tudományegyetem földrajzi tanszékeinek működése 1921-től 1964-ig
Márki Sándor műveléséről, visszautasította a Magyar Földrajzi Társaság ajánlatát, ahol őt főtitkárnak óhajtották megválasztani. A 68 éves tanszékvezető professzor egyidejűleg a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar prodékánja volt ebben az időben. A kar intézetei a mai rektori hivatal épületének I. emeletén helyezkedtek el (ma: Dugonics tér 13.). Kogutowicz Károly a földrajzi intézet élén (1923-1944) 1923. október 7-én a rektor tanévnyitójában bejelentette, hogy új professzorokat nevezlek ki, köztük Kogutowicz Károlyt, az Frzsébet Nőiskola rendes tanárát, az összehasonlító földrajzi tanszékre nyilvános rendes tanárnak. A földrajzi intézet működésében fontos szerepet játszik hosszú éveken keresztül Schilling Gábor adjunktus, de ma már az is történelem, hogy az. 1922/23-as tanévben doktoráll Borbély Andor. 1924. október 11-én az egyetemi évnyitón a prorektor beszámolójában kiemelte, hogy az egyetemi könyvtár mellett a legfontosabb intézmény a földrajzi intézet voll, amely kóros álmából felébredt...". Igen elismerően nyilatkozott Kogutowicz Károly szorgalmas munkájáról, amelynek során összegyűjtötle az intézet alapfelszerelését. Jelentősen megnövelte a könyvlár állományát és az egyéb gyűjteményeket, komoly jövedelem származott az oktatófilmek országos megszervezéséből is. Szeged városa átengedte az egyetemnek a Manika-féle földrengés-regisztráló műszert, amelyei a mai tanszék udvarában helyeztek el. 1923-ban adla ki Kogutowicz Károly a közismert Zsebatlaszát, ugyancsak ekkor jelentek meg különféle iskolai atlasz is. Itt kell megemlíteni, hogy még Szegedre kcriilé elölt indította be a „Föld és Ember" c. folyóiralc amelynek szerkesztését Szegeden is folytatta. Időközben megalakult a Szegcdi Alföldkutató ßizol ság (SZAB), amelynek ügyvezető alelnöke lelt a tanszél vezető. 1927 szeptemberében jelentette meg Kogutowú Károly nagy érdeklődés mellett „Magyarország Népraj Térképét", amely októberben második, decemberbe már harmadik kiadásai érte meg. Az intézet történetébe egyedülálló cselekedete volt a tanszékvezetőnek, hog a szaktudományukat kiválóan művelő és a földrajz irái rajongó tanítványok segélyezésére több száz penge ösztöndíjalapot létesített. Flsőalkalommal ezt azöszlör díjat későbbi munkatársa, Wagner Richárd nyerte el. Az. 1929/30-as tanév során került kiadásra a „Magvai ország földrajza" c. sorozat 4 kötélre tervezett munk első része, „Dunántúl és Kisalföld írásban és képben címmel. Először jelentkezik a szakirodalomban Wagnc Richárd („Kecskeméti időjárás 1809-1814" cikkével majd a SZAB Könyvtára kiadásában jelenik meg műnké ja: a „Magyar Alföld szélviszonyai". Nagy veszteség volt az intézetnek, hogy 1930 augusztus végén eltávozó Szegedről dr. Irntédi Molnár László tanársegéd. Töb előadást tartott Kogutowicz Károly: a legnagyobb feltíi nést a „Telepítés és a tanyakérdés" című előadásává kellene a Magyar Gazdaszövetkezet országos ankétjár Az 1930/31-es tanévben nyert végleges elhelyezési tanszék jelenlegi helyén (Egyelem u. 2-6. 111. emelet) Ebben az időszakban a tanszékvezető és munkatársa különös figyelemmel fordullak a mezőgazdasági problé mák felé. Ezt sokirányú szakirodalmi és gyakorlal mezőgazdászi tevékenysége mellett (mintagazdasá: Szeged közelében) azzal is bizonyította Kogutowic: Károly, hogy löbb bizottság, sőt a Magyar Mczőgazdasá gi Társaság igazgatósági tagja lett. 1933-ban Kogutowicz Károly szerkesztésében és kia dásában jelent meg egy beszámoló a „Szeged földrajz viszonyai", valamim „Szegedi Alföldkutató Bizoltsáí tevékenysége" címmel. A tanszékvezető sokoldalú tevé kenységénck bizonyítására álljon itt, hogy ebben a; időszakban jeleni meg „Szeged városépítési problémái' c. írása. A „tájjal" kapcsolatos elvi kérdések is foglalkoz latiák ebben az időben Kogutowicz Károlyi, hiszen löbt előadási tartott e témakörrel kapcsolatban (pl. A táj ahogy én látom, vagy: Dunántúli táj stb.). Wagner Richárd szerkesztésében jelent meg eg) földrajzi szemle „Földrajzi Szeminárium" címmel, ennek fő munkatársa Aldobolyi Nagv Miklós, míg rajzolója Németh István volt (mindketten később a Tanárképzc Főiskola oktatói lettek). 1936 nyarán Szegeden rendezlek meg az Erdészeti Kutató Intézet nemzetközi kongresszusát, amelyen felkérésre német nyelven tarlót! előadást Kogutowicz Károly „Az Alföld" címmel. Nagy érdeklődéssel fordult Kogutowicz Károly az „egyke" témakör felé, több igen érdekes előadást tartott e tárgykörben.
