Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tóth Imre: A Szegedi Tudományegyetem földrajzi tanszékeinek működése 1921-től 1964-ig
Kogutowicz Károly 1937. október 1-én kapott tanársegédi kinevezést Vagner Richárd, míg a tanév polgári iskolai tanárjelölteinek névsorában szerepel Karakasevich Károly (kéőbb a szegedi Tanárképző Főiskola földrajzi tanszékélek vezetőjeMoholi Károly néven). 1939 nyarán másfél •vlizedes munka után megvált Schilling Gábor az inléSetlől, mert kinevezést nyert az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára. Feltűnő, hogy a temérdek lársalalmi cím és beosztás mellett változatlanul hiányzik s.ogutowicz Károly kapcsolata a Magyar Földrajzi Tárasággal. Az 1940. augusztus 30-i bécsi döntés alapján lehetővé irait, hogy az „ideiglenesen" Szegeden elhelyezett egyeem visszatérjen Kolozsvárra. Az. 1940. évi XXVIII. törvénycikk 2. paragrafusa intézkedik arról, hogy az 1940-41 -cs tanévtől új tudományegyetemet kell feléd Uta 9/ Szegeden négy karral. Az „új" egyetem tanárait 1940. október 19-én nevezték ki, 39 tanszéket hoztak létre és az egy tucat bölcsészettudományi tanszék között szerepel a földrajzi is. Az. egyetem első rektora az orvos-biokémikus, Nobeldíjas Szentgyörgyi Albert lelt. Gyorsan eltelt az első tanév és az 1941. június 5-i tanévzárón leszögezhelte a rektor, hogy „nem vendégegyetem többé, hanem Szeged saját egyeteme, az egyetem". A népszerű rektor hitvallása voll, hogy „- az egyetem a diáké, a diák meg az egyetemé!". 1941. szeptember 22-én tudománytörténeti jelentőségű esemény tanúi lehettek a résztvevők, mivel 43 évvel Terner Adolf kolozsvári rektorsága után ismét földrajzos rektora volt az egyetemnek, dr. Kogutowicz Károly, a Földrajzi Intézet igazgató-professzora személyében. Szinte egyidejűleg a korábbi munkatárs, Schilling Gábor nyert kinevezést a szomszédos főiskola igazgatói székébe. A rektor időközben az egyik legmagasabb finn kitüntetés, a „Finn Oroszlán kend Parancsnoki Keresztje" tulajdonosa lett. 1942 májusában az egyetem tiszteletbeli doktorává avatják báróManncrheim Károly Gusztáv finn tábornagyot. így már szinte nyilvánvaló az összefüggés a rektor magas kitüntetése és báró Mannerheim h.c. doktorrá avatása között. 1944 őszén megjelentek Szeged város kiürítésére felhívó plakátok, az. egyetemet Sopronba irányították. A tanárok közül löbben a fővárosban maradtak, más részük szétszéledt a Dunántúlon. Az egyetem volt rektora, a földrajzi intézet vezetője nyugatra távozott. A II. világháborút követő évek Prinz Gyula vezetésével (1945-1957) Az. egyetemi oktatás 1944. november 3-án kezdődön el újra. Fzen háborús időszak közvetlen földrajzos vonatkozása, hogy Lilike Aurélt kérlek fel a földrajzi intézel vezetésére. Sajnos erre már nem került sor. a 73 éves professzori a háborús eseményektől megkínzott idegei a halálba kergették. A Szegedi 'Tudományegyelem földrajzi intézetének élére 1945. augusztus 4-én Prinz Gyula kapott kinevezést. Nyilvános rendes tanári kinevezéséi még 1918-ban Pozsonyban nyerte, amelyet 1922-ben erősítettek meg Pécsett. A második világháború éveiben Kolozsvárott működött. Prinz. Gyula kinevezésével egyidejűleg tagja leit a Szegedi Állami Tanárvizsgáló Bizottságnak, olyan kiváló személyiségek társaságában, mini a mineralógus Koch Sándor, a zoológus Ábrahám Ambrus, vagy a botanikus Greguss Pál. A Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója, Szabó Pál Zoltán korábban megszerzett magántanári képesítését Szegeden is kamatoztatta, heti háromórás előadás keretében. 1948. szeptember 6-án - 62 éves korában elhunyt Kogulowicz Károly, a Stuttgart közeli Fudwigsburgban (Baden-Württemberg). A magyar szabadságharc centenáriuma jegyében kezdődölt el az 1948/49-es tanév a szegedi egyetemen is. A bölcsészettudományi kar dékánjává választották Prinz Gyula professzort, aki a tanév során igen vonzó témákat hirdetett meg (A szárazulali vizek földrajza, vagy A világkereskedelem földrajza. Az óvilág államai stb.). Egy 1949-ben kell kormányrendelet alapján a Szegedi 'Tudományegyelem „Matematikai és Természettudományi Kara" a „Természettudományi Kar" (TTK) elnevezéssel folytatta működéséi. Ezzel egyidejűleg a TTK ügykörébe utalta egyéb szakcsoportok mellett a természetrajz-földrajz szakpárosítást is. A szokásjog szerint a következő tanévben a BTK-n Prinz Gyula professzor voll a prodékán, ebben az időszakban került sor a biológia-földrajz szakpárosítás bevezetésérc is. Fz. a tanév abból a szempontból is említést érdemel, mivel a klasszikus értelemben vett „egyetem" alapjainak reformja is megtörténi. Ettől a tanévtől kezdve az. egyetemi
