Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Horváth Lajos: Érd 750 éves. Érd az Árpád-korban

Ebbe a közegbe érkeztek nyilván telepítés útján azok a németek, akik az először 1298-ban Sasad mellett említett Ncvegy (Neweeg) falunak nevet adtak.

1 A különböző népekhez tartozó emberek népi eredetükre való tekintet nélkül különféle társadalmi csoportokban helyezkedtek el, melyről ugyancsak gazdagon szólnak az oklevelek és a bennük megőrzött helynevek. A szolgálónépi rendszer helynevekben rögződött emlékei a Tárnok, a Horhi és talán az Eben, valamint maga Érd. Tárnok (Tamukwelg) 1268-ban fordul elő legelőször, jelentése „olyan falu és népe, ahol a királyi uradalmaknak és várispánSágoknak beszolgáltatott termékeket, árukat raktározzák és kezelik. Alapja a magyar tár, azaz áru szó, melyhez -nok (-nyik) szláv képző járult*'. A Horhi falu nevében egykori szakácsok faluja jelentés őrződött meg, akik a királyi udvar számára főztek sütöttek. A Diód és Örs között létezett Horhi (Ilurhy) települést 1300-ban említi először oklevél. " Eben a mai Törökbálint helyén feküdt, a név jelenlése tisztázatlan, állandóan felbukkan, hogy királyi kutyapecérek telepe lett volna. A csupán egyszer, 1398-ban előforduló Szekeres (Zekeres) birtoknév Diósd környékén szintén figyelemre méltó. Nem mindegyik szolgálónép csoport hagyott hátra maga után földrajzinevel. Az 1244-ben említett királyi fegyvemökök, fegyverhordozók Érd falunak a Berki falu felé eső részén éltek. Az 1270 körül említett érdi királyi erdőőrök pedig Érdnek a Duna felé cső részén telepedtek meg.

14 A katonai segédnépek egykori jelenlétére utalnak az Örs (Budaörs) - 1236-ban, Ladány és Varsány - 1318ban legelőször említett helynevek. Az utóbbi kettő, sajnos, csak egyszer fordul elő, mindkettő Báté (Batta) és Éty halárosa volt. Figyelemre méltó, hogy Érd környékén előfordul a Varsány (Vosyan), melynek jelentése alán, ennek a népnek a töredékei még a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyarsághoz.

1

'

1 Érd neve az 1243. évi oklevélből ,Erdi' alakban. Dl 82836 A népi eredet és a szolgálónépi, foglalkozás szerinti csoportok melleit természetesen még léteztek birtokok és jogok szerinti csoportok, rétegek is az Árpád-kori Érden és közvetlen környékén. Ezeket a következőkben fogjuk tárgyalni. Az első oklevelek Érdről Ögödej mongol nagykán halálának hírére a Magyarországot pusztító tatár sereg megkezdte a visszavonulást 1242 márciusában. A Batu kán vezette fősereg a Duna két partja mentén haladva hagyta el az országot. A tatár csapatok 1242. febr. 2-a előtti napokban keltek át a Dunán a jégen, megrohanták Óbudát, Esztergomot és Székesfehérvárt, de az utóbbi kettőnél a várat nem tudták elfoglalni. A Dunántúlon, Pilis és Fejér megyében mintegy 30-40 napot tartózkodhatott a tatár sereg. A következő évből, 1243-ból három oklevelet ismerünk, melyben Érd valamilyen vonatkozásban szerepel. A csak évszámmal keltezett okleveleket a budai káptalan. Benedek fehérvári prépost és Benedek ócsai prépost adta ki, valószínűleg ebben az időrendben, bár az első 1243. A budai káptalan előtt Tádé fia János eladja érdi örökölt birtokrészét Mihály veszprémi co/nesnek. Dl 82836