Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Horváth Lajos: Érd 750 éves. Érd az Árpád-korban

1243. Benedek fehérvári prépost bizonyítja, hogy- Tádéfia János érdi birtokrészét eladta Mihály veszprémi comesnek Dl 82948 kettő sorrendje fel is cserélhető. Mindhárom oklevél ugyanazon birtok adás-vételére vonatkozik.

1 A budai káptalan előtt Tádé fia János az Érd (Erdi) faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek a birtokon élő Tamás fia Albert és fiai, valamint Kelemen és Húsvét (Iluswet) libcrtinuszokkal egyetemben. Valószínűleg ezt követően Benedek fehérvári prépost bizonyságlevelet állított ki az adásvételről, melyben Érd (Erdy) szerepel. Végül Benedek ócsai préposl, mint szomszéd birtokos, ugyancsak biztosította Mihály comest a Jánostól megvásárolt Érd (Erdw) falubeli föld békés birtoklásában. Ez az érdi földbirtok adásvétel természetesen maga után vonla az érintett birtokok „határjárását", ami meg is történt 1244-ben.

17 A budai káptalan által kiadott oklevél szerint Mihály veszprémi ispán, Benedek ócsai apát és Erd-i Tádé fia János megegyeztek birtokaik közös haláraiban, vagyis a három birtoktest határos volt egymással. A határ a Dunánál kezdődött a „nagy kikötő" alatt, azaz délre. A „nagy kikötő" megnevezésből világosan következik, hogy Érd dunai partszakaszán volt egy „kis kikötő" is. A „nagy kikötőtőr' a határ egy közútig haladt, majd azon keresztben áthaladva elért egy hegy ormáig. Az itt említett közút nyilvánvalóan a Budára vezető országút volt. A hegy ormától Berki falu felé haladt a határ és ebben az irányban elérte a „fegyvemökök" földjét. Mint később látni fogjuk, királyi fegyvemökök, „fegyverhordozók", egyszerűen királyi katonák éltek ekkor Erd falu egyik i észén. ÍV- /•'' —- S , c V . \ Q n o í~ t ívA m , l Érd neve az 1243. évi második oklevélből, Erdy ' alakban. Dl 82948 A határ innen tovább haladt egy „oszlophoz", amelyik csakis mesterséges lehetett, netán egy római útjelző oszlop. Az oszlopon túl egy domb következett, amelyen az egyezség szerint Mihály ispán és az ócsai apát szabadon telepíthetnek szőlőt. Ezután következett a „Kyg" nevű kaszáló, mely Erd-i Tádé fia János birtokában volt, de melyet Mihály ispán is szabadon használhatott. A kaszáló neve esetleg „kis"nck olvasandó, esetleg a „kígyó" szóból rontották az oklevél többszöri átírása során. V. István király parancsára a budai káptalan emberei határjárást végeztek a Margit-szigeti apácák Nyun nevű birtokán, amelyik Érddel szemben feküdi a Csepelszigeten.

18 Ezen a határjáráson, mint szomszédok megjelentek „Erdeu" faluból Tamás, Simon és Henka „erdőőrök". Ennek az oklevélnek az alapján feltételezzük.