Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Kasza József: Almásy László Ede és a repülés

2. ábra. Az 1933. évi oázis-túrarepülés útvonala lői cserkész világtalálkozón (Jamboree), ahol ismeretségeit kihasználva kalauzolta az ország vezetőit, tőlük remélte a repülés anyagi támogatását. Színes élményekkel tarkított szakmai ismertetései sok embert állítottak a repülés ügye mellé. Nagy súlyt helyezeit arra, hogy a fiatalok megismerjék a repülést, ezért igen támogatta a propagandamunkát. Jelentős sikert aratott az 1936-ban megjelent ifjúsági repülőregénye, a „Suhanó szárnyak". Sokszor jelent meg repülőmodellező versenyeken is. a modellezést a repülés alapiskolájának tekintette. Szoros kapcsolatban állt grófTeleki Pállal, akit 1938 augusztusában a Hármashatár-hegyen rendezett vitorlázórepülő bemutatón is kalauzolt (Magyar Szárnyak, 1938. nov.). A bemutatót a Szent István év alkalmával rendezett nemzetközi rcpülőtalálkozó résztvevői tiszteletére tartották. Almásy nemcsak reprezentált, hanem gyakorlati repülésben is átadta egyiptomi tapasztalatait a magyar repülőoklalóknak (Magyar Szárnyak, 1939. szept.). Sok szakcikket írt. némely szakmai megállapítása évtizedekig helytálló volt. Első között ismerte fel a vitorlázórepülés viszonylagos olcsóságát, veszélytelenségét (Magyar Szárnyak, 1939. dec). Alniásyt nagyon bántotta az, hogy az angol hatóságoknyomására az egyiptomiak 1940-től megvonták tőle a beutazási engedélyt (ZICHY 1992). Az. angol katonai hírszerzés már 1938-ban megfigyelés alatt tartotta AlGróf Teleki Pál megtekint egy vitorlázógépet 1933-ban a gödöllői Jamhoree-n. A kép jobb szélén Almásy másyt, aki igen sokat repült egyedül a Kairótól nyugatra fekvő területek fölött. Mole angol repülőlisztet (később repülőezredest), Almásy barátját faggatták, ám ő rendkívüli bajtársnak, jó repülősnek tartotta Almásyt, és kémtevékenységről nem tudott beszámolni (MOLE 1981). Az afrikai hadszíntér harcaiban a németeknek szükségük volt a Szaharát jól ismerő szakemberre, ezért a Honvédelmi Minisztérium bevonultatta Almásyt, majd Rommel tábornagyhoz vezényelte szolgálatra. A hadszíntéren Almásy igen sokat repült. Eicseler F-156 gépével felderítéseket végzett, német és ellenséges katonákat mentett, repülőtereket jelöli ki az utánpótlást szállító gépeknek a sivatagban (ALMÁSY 1943). 1941 nyarán az általa vezetett llcinkel-lll lípusú géppel a líbiai Demából a Nílusig repült. E vállalkozás célja az voll, hogy felvegyék a kapcsolatot az angolcllcnes egyiptomi lisztekkel (Nasszcr, Szádat). A célterületen (.?. ábra) azonban az. érintettek nem jelenlek meg, így Almásy dolgavégezellenül téri vissza (GAÁL 1982). 3. ábra. Almásy László sivatagi útjai a II. világháborúban: 1. repülőútja 1941-ben, 2. szárazföldi útja 1942-ben