Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
IRODALMI FIGYELŐ - Könyvismertetések
TELEKI PAL ES KORA Occidental Press, Budapest, 1992. 222 oldal, 250 Ft A kötet a Teleki Pál-emlékév 199L április 4-i és a 1992. január 9-i emléküléscinek tudományos igényű, színvonalas előadásait tartalmazza, megjelenését a Teleki Pál Munkaközösség Alapítvány támogatta. Hiánypótló könyv, mert a magyar tudománytörténet sokáig kevéssé méltatott, nagy formátumú tudós politikusai mulatja be, s mert az arcképvázlat Teleki Pálról nem egyoldalú. Megismerhetjük Telekit, a politikust; Teleki Pált, a cserkészt; Telekit, az embert, s - ami talán a legfontosabb-Telekit, a földrajztudóst, hiszen gondolkodását, politikai, közéleti döntéseit, véleményét alapvetően loldrajztudósi szemlélete határozta meg. Ennek bizonyítéka, hogy 1918 őszétől tudományos tevékenysége meghatározó céljává vált az ország területi integritásának megőrzése, s ennek érdekében készítelte el a Békeelőkészítő Bizottság számára Magyarország etnikai viszonyait aprólékosan bemutató térképét, az ún. „carte rouge'*-t, a vörös térképet. A kötet többek között Hajdú Zoltán előadását tartalmazza, mely végigkíséri Teleki Pál földrajztudós! működését pályakezdésétől egészen tragikus haláláig, s nagyon értékes Papp-Váry Árpád tanulmánya, mely a kartográfus Teleki munkásságát elemzi. Teleki Pál szerint „a földrajztudomány szintetikus tudomány ... amely ... a természet-, történet- és társadalom-tudományok között áll ..." s ebben a gondoláiban gyökerezik a tudós sokoldalú geográfusi munkássága. Ennek néhány ékes bizonyítéka, hogy ő volt az, aki felismerte a gazdasági földrajz jelentőségét, és megszervezte Ilavass Rezsővel a Magyar Földrajzi Társaság Gazdaságföldrajzi Szakosztályát, elkészítene a Japánszigetekről szóló kartográfiai munkát, Kogutowicz Károllyal megindította a Világatlasz sorozatot, s a sort hosszan lehetne folytatni. Nemzetközi tudományos elismerését jelzi a Moszuli Bizottságban betöltőn szerepe. A könyvet ajánlom mindazoknak, akik teljes képel szeretnének kapni a két világháború közölli magyar történelem és tudományos élet szakmai és emberi szempontból egyaránt kiemelkedő alakjáról. Öngyilkossága sokakból vált ki ellenérzéseket, de az tény, hogy értékes, maradandó műveivel pótolhatatlanul gazdagíloita az. egyetem es földrajziudományt. 'Dinár Edit TELEKI PÁL ÖRÖKSÉGE Az MDF Akadémiának és az MDF Pedagógus Kollégiumának rendezésében Veszprémben 1991. április 6-án megtartott emlékülésen elhangzott előadásokból összeállítót la: Barabás Béla Antológia Nyomda, Ijikitelek, 1991. 72 p. + 1 térkép 'Teleki Pál halálának 50. évfordulója alkalmából több tudományos konferenciára és ezek tartalmát ismertető kölcl kiadására került sor. Közéjük tartozik ez a kötet is, amelyben Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója 'Teleki Pált - szemben a többi szerzővel - nem mint politikust, hanem mint kiváló földrajztudóst mutatja be. 'Teleki e kevésbé ismert arculatát a szerző jellemzőbbnek tartja a politikusénál, hiszen 'Teleki élete java részét - több mint négy évtizedet - hivatásszerűen a geogrália művelésével töltötte cl, míg miniszterelnöki tevékenysége csak pár évre korlátozódik. Ezért most mi is csak e tanulmány értékeit emelnénk ki. A szerző három személy meghatározó szerepét emeli ki Teleki geográfussá válása folyamatában: nagybátyja, Teleki Sámuel, és tanárai: Cholnoky Jenő és Lóczv Lajos hatását. Képet kapunk 'Teleki életművének főbb állomásairól, ezeket fémjelző műveiről (1909: Atlasz a Japánszigetek cartographiájának történetéhez, 1917: A földrajzi gondolat története, 1920: Az 1910-es népszámlálás alapján készített ún. Vörös térkép). Külön foglalkozik a szerző 'Teleki Vörös térképével, amelyet a kötet végén mellékelve találunk. "Telekinek ezt a sajátos módszerrel készüli népsűrűségi térképéi a magyar küldöttség megpróbálla felhasználni az 1920. évi trianoni béketárgyalásokon is az igazságosabb halárok érdekében. Nem a térképen múlott, hogy ez nem sikerülhetett. Jelentőségét mutatja, hogy alkotóját a Népszövetség felkérte egy másik vitás terület etnikai alapon való megvizsgálására, a moszuli kurd-lakta területek feletti török-iraki viszály rendezésében való lain ácsa dói közrem űködésre. A szerző rámutat, hogy 'Teleki munkásságában kiemelkedő helyet foglal el a tájföldrajz, amelynek ő volt hazai megalapozója. Megemlíti, hogy 'Teleki vetette fel először a Magyar Földrajzi Múzeum létrehozásának gondolatál. E ma már létező múzeum archívumának anyagából - Cholnoky Jenő hagyatékából - válogatva a szerző "Teleki emberi arculatára fényt velő adalékokkal is kiegészítette tanulmányát. Sajnálatos, hogy a kelethez mellékeli fotóanyag forrását, a Magyar Földrajzi Múzeum archívumai a szerkesztők nem tüntették fel. Kovács Sándor Veresegvházi Béla: A.VI ERIK A FE1 .FEDEZÉSE Kisenciklopédia 1492-1600 Primo Kiadó, 1992 109 oldal, ára 295 Fi Amerika felfedezésének 500. évfordulójára állította össze a középiskolai tanári pályán működő szerző szorgos jegyzetei alapján a diákoknak szánt didaktikai segédkönyvét, amelyei letszetős formában sikerüli megjelenletnie. Eredeti szempontú kisenciklopédiája az amerikai kontinenssel - elsősorban fel fedezésévei és meghódításával - kapcsolatos legalapvetőbb ismeretek tárházának tekinthető. A-lól Z-ig felsorolja a legjelentősebb felfedezők életrajzi adaiait, az adott kor - a felfedezések
