Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
IRODALMI FIGYELŐ - Könyvismertetések
kora (XV-XVI. sz.) - főbb történelmi szereplőit és fogalmait. A kötet végén a kontinens országainak történelmére vonatkozó rövid kronológiái és földrajzi lémák szerinti rövid összefoglalásokat ad az egyes régiókról. Kár, hogy a hozzáférhetőség nehézségei folytán más kiadványokból is ismert illusztrációs anyagól láthatunk csak az egyébként nyomdatechnikáikig is igényes színes táblákat is tartalmazó - könyvben. Néhol a térképek nagyobb pontossága segíthette volna jobban didaktikai céljait. Mindezek ellenére - ha nem is teljes - e témában az eligazodást nagy mértékben elősegítő hasznos kiadványt ajánlhatunk jó szívvel a földrajz szerelmesei és a könyvbarátok ügyeimébe. Kovács Sándor A szerkesztő megjegyzése: Sajnálalos, hogy egy ilyen szép kiállítású műben is visszaköszön a magyar helyesírás egyik makacs hibája. A hódítót jelentő spanyol conquistador kifejezésről van szó, amelyet magyarosan konkvisztádor formában említ, sőt magyaráz a könyv írója. Pedig illik tudni, hogy a spanyol que, qui kiejtése ke, ki. Tehát Quito nem kvito, hanem kito és Don Quijote sem don kvihóte, hanem don kihóle vagy donkihotc. Miért lenne kivétel a konkisztádorl Dojcsák Győző: ARANY KALIFORNIÁBAN /1 szerző kiadása Budapest, 1992. 163 oldal, ára 196 Ft Egy kevésbé ismert, de a maga nemében páratlan Amerika-utazónk, Haraszthy Ágoston személyét állítja a figyelem előterébe könyvével a szerző. Mokcsai Haraszthy Ágoston gazdasági téren a legnagyobb karriert befutott magyar emigráns utazó voll a múlt században. Mint a kaliforniai szőlőkultúra atyját, az. Egyesült Államokban is nagy tiszteletben tartják emlékét. Mivel itthon kevésbé tartották számon, fájó hiányosságot próbált meg pótolni munkájával Dojcsák Győző. A könyv regénybe illő életet választolt témájául. így stílusában is - noha műfaja az életrajz - e műfaj felé közelít. A szerző nem titkolt szimpátiát és hódolatot érez a Vadnyugat pionírjai - köztük Haraszthy - iránt, akikben a férfias helytállás, a küzdeni tudás és alkalmazkodóképesség példáit látja. Mint olyan ember, aki maga is évtizedekig éhe az emigránsok életét, nagyfokú empátiával fordul hőse személyisége felé is. A könyv értékes vonása, hogy a történelmi, társadalmi összefüggésekbe ágyazza hőse életét. Különösen hasznos, hogy az Észak-Amerikában fellelhető magyar emlékekre, nevekre is nagy figyelmet fordít. (Ezekről a szerző más műveiben részletes, átfogó ismertetést ad. Lásd: A kanadai Esterházy története, Amerikai magyar történetek c. könyvek.) Néhol a szerző talán kissé eltúlozza a magyarok felfedezői szerepét, és az életút homályos pontjait saját hipotéziseivel nem kellően megalapozottan egészíti ki. A terjesztői kockázatvállalás hiánya miatt sajnos ezt az érdekfeszítő és tanulságos életrajzot a szerző magánkiadásban, szerényebb formai kivitelben ludta csak kiadni, megjelentetni. Könyve végén azonban felhívja olvasói ügyeimét, hogy a hiányzó képeket és jegyzeteket megtalálhatják a Magyar Földrajzi Múzeumban. Kovács Sándor Jankó János: KALOTASZEG MAGYAR NÉPE Néprajzi Múzeum, Budapest, 1993. 356 oldal, 11 oldal illusztráció), 1 oldal térképvázlat „Az utóbbi években nagyobb utazásokat tettem a Keleten s lelkem pihenésre vágyolt, csendes vidékre kívánkozott. Ilyen viszonyok közt ért Hermann Antal dr. barátomnak meghívása, keressem őt fel Jegenyén. 1890 augusztusában ezt örömmel meg is tettem, s így jutottam először Kalotaszegre és Erdélybe is" - írja Jankó János 1892-ben megjelent egyik cikkében. Érdeklődéséi felkeltették a Kalotaszegen látottak, s alig egy évig tartó kutató és feldolgozó munka eredményeként 1892-ben látott napvilágot Kalotaszeg magyarságának néprajzi monográfiája. A neves geográfus és néprajzkutató születésének 125. évfordulója alkalmából ez évben jelentette meg a Néprajzi Múzeum a hajdanán nagy sikerű könyv hasonmás kiadását. A mű hat önálló részre tagolódik: topográfiai elnevezések, tárgyi etnográfia, családi etnográfia, keresztény ünnepi szokások, babonák, kalotaszegi nyelvjárás. Ezenkívül tartalmazza a szerző 1890 és 1895 között Kalotaszegről írott nyolc cikkét, melyekel a korabeli lapokban publikált. Jankó írásait két tanulmány követi. Hála József a kutatásoknak hátierei biztosító jegenyei etnográfus telepet ismerteti, tudósok kritikáit foglalja össze. Vasas Samu: Száz. év múltán c. írásában az elteli évek alatt bekövetkezett változásokat igyekszik nyomon követni és körvonalakban felvázolni. Jankó elsőként adott átfogó ismereteket Kalotaszeg magyar lakossága mindennapi életéről, hiedelemvilágáról, aprólékos morfológiai-antropológiai leírást a férfiakról és nőkről egyaránt. Kiterjedt figyelme a nyelvészeti és népköltészeti kutatások eredménycinek ismertetésére is. Egyes fejezeteit ma is forrásértékű dokumentumnak tekinthetjük. A száz év előtti szokásokból mára már nem sok őrződön meg. Jankó János néprajzi tanulmánya - mely nem meríti ki a népi szokások ismertetésének minden részletét, mégis - alapol teremtett további kutatások számára. A könyv gazdag ismeretanyagot tartalmaz és nyújt az olvasóknak az. egykoron virágzó kultúra tárgyi hagyatékáról és szellemi hagyományairól, melyekkel rövid időn belül már csak a könyvek lapjain találkozhatunk. Puskiis Katalin