Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
IRODALMI FIGYELŐ - Könyvismertetések
Larrimore, Don: Egei-tengeri görög szigetek - Welcome, 1991. 124 p, 295 Ft. Larrimore, Don: Velence - Welcome, 1991. 128 p, 295 Ft. Magyarország. Szerk.: Kain Albert. Hasonmás kiadás. - flogy/., 1992. 400 p, 3800 Ft. Patterson, Suzanne: Ciprus - Welcome, 1992. 127 p, 345 Ft. Regional policy and local governments. Ed. by Gyula Horváth - Pécs, MTA RKK., 1991. 215 p, 400 Ft. Voss-Gerling. Wilhelm: Szicília - Pegazus Rt., 1992. 64 p. 199 Ft Útikönyvek Bartétk Béla, iff.: Az öt földrész. Ahogy én láttam 186 utazásomon - Piiski, 1992. 645p, 680 Ft. 1 notai András, iJJ.: Iskolabusszal Amerikában - Göncöt, 1991. 168 p, 129 Ft. Kardos Vera: Ahogy én láttam Finnországot - Göncöl, 1991. 137p, 129 Ft. Kató István: Földrajz. Előkészítő feladatok az. érettségihez és az egyetemi-főiskolai felvételihez - Szerzők: Kató István, Teperics Károly - Studium, 1991. 131 p 300 Ft. Mowat, Farley: Ne féljünk a farkastól! 2. kiad. - Háttér, 1992. 167 p. 143 Ft. Taviani, Paolo Emilio: Kolombusszal Amerikába 1492. - Helikon. 1992. 109 p, 590 Ft. Teleki Sámuel (1739-1822): Teleki Sámuel albuma Szeged JA TE, 1991. 59 p, 60 Ft. Veresegyházi Béla: Amerika felfedezése. Kisenciklopédia 'l492-1600. - Primo, 1992. 109 p, 295 Ft. Kovács Sándor ENC YC I .OF AEDI A IIUNGA RI C A Főszerkesztő: Bagossy László Első kötet, A-H Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, Calgary. 1992. 6000 címszó. 784 oldal, 427 ábra. Ára: 800 Ft. Nem egy szokványos általános lexikon kerüli ki a budapesti Egyetemi Nyomdából. Emigrációban élő magyarok irlák és szerkesztették — elsősorban a szétszórtságban élő magyarság számára. Az alkotókat az a nemes cél vezette, hogy segítsék megőrizni a magyar diaszpóra nemzettudatát, hogy megmentsék az emigrációs élet kallódó tudományos és művészeti értékeit, a szórványmagyarság kiemelkedő személyiségeinek, intézményeinek, szervezeteinek sehol máshol fel nem lelhető adatait. Történelmi kényszer szülte a „magyarságtudat lexikonának" megalkotását. A második világháború utáni évtizedekben csak egyetlen általános lexikonsorozat jelent meg hazánkban: az. Új Magyar Lexikon, mely politikai beállítottsága miatt nyerte el külföldön a „kommunista lexikon" elnevezést. Elég, ha olyan címszavakra gondolunk, mint a „rothadó kapitalizmus", vagy a marxizmus-leninizmus történelmi győzelmei, a lökés rendszer bukását előre vetítő „kommunizmus" címszó. A politikai szelektálás kihagyásra ítélt értékes személyiségeket (pl. jezsuita tudósokat, felfedező utazókat), míg mások munkásságát eltorzítva tárgyalta ('Teleki Pál!). A külföldi magyarság jeles képviselőit - mint „disszidenseket" - teljesen kirekesztetlek a lexikonból. Az 1970-es évek végén a Kanadában és USA-ban élő magyarok elhatározták, hogy széles körű társadalmi összefogással kiadnak egy olyan lexikont, amely a magyar múltat és jelent politikai szélsőségektől és idegen érdekektől mentesen, tárgyilagosan tárja az olvasó elé. A kanadai Calgaryban megalakult a Magyarságtudat Ixwikon Alapítvány, amelynek felhívására a földkerekség minden részéből több mint négyszáz magyar író, történész, tanár és tudományos kutató ajánlotta fel önzet 1 en tá m oga tá sát. 1981 elején indult meg a számítógépes feldolgozás Bagossy László ollhonában, és tizenegy esztendős kitartó munka eredményeképpen állt össze a 25 000 címszavas mű négy kötete. E sorok írója végigkövette a munka küzdelmes éveit, melyeket idegőrlő szenvedélyes viták tarkítottak, anyagi gondok nehezítettek. A nyugati magyar diaszpóra lárasadalmilag, világnézetileg nagyon megosztott, különösen történelmi kérdésekben lámadtak nézeteltérések a munkatársak között. Nehezítette a munkát, hogy akkoriban még óriási szakadék tátongott a külföldi magyarság és a „szocializmust építő" óhaza között. Az. emigrációs magyarok nem búvárkodhattak a magyar levéltárakban és más közgyűjteményekben, nem ismerhetlek meg a hazai tudományos műhelyek eredményeit, gyakran csak a háború előtti irodalomra hagyatkozhattak. Váratlanul jött a nagy politikai fordulat is, már nem jutott idő ana, hogy kinyomtatás előtt az óhazát érintő szócikkeket újra egyezlessék. így elavult és hibás adatok is maradlak a szócikkekben. A lexikon anyagának döntő hányada a történettudomány és néprajz tárgyköréből ered, érhető módon a földrajzi szócikkek száma kevés. Nem hiányoznak azonban a lexikonból a legjelentősebb magyar geográfusok és világjárók, sőt a 4. kötélben róluk áttekintő összefoglalást is terveznek a szerkesztők. Hézagpótlóak azok a szócikkek, amelyek egy-egy ország vagy terület korai magyar telepeseivel, bevándorlóival foglalkoznak, hiszen ezek az adatok eddig egyetlen magyar lexikonban sem jelentek meg. Értékes adalékokat találunk a könyvben a magyar eredetű földrajzi elnevezésekhez, például hogy az USA-ban és Kanadában több Buda nevű település laláiható, sőt egy Buda-öböl is. A kanadai térképeken szerepel egy Hungary Creek (Magyar-patak) és egy Hungary Peak (Magyar-csúcs) név. Egy lexikont nem szokás regényként olvasni elejétől a végéig. Az Encyclopaedia llungarica azonban kivétel: oly sok érdekes, tanulságos írást, illusztrációi közöl, hogy érdemes lapról lapra végigböngészni az egész könyvet. Köszönet érte a lexikon munkatársainak, akik ezzel a hatalmas, áldozatos munkával szolgálták az egyetemes magyar kultúrát. Nagy érdeklődéssel várjuk a sorozat további köteteit! Ikdázs Dénes
