Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)
OKMÁNYTÁR - Ismeretlen okmányok a Zambezi menti „magyar missziók" történetéhez Czímermann I. levelei. (Krizsán L.)
melyeket a gőzmotor hajt... Továbbá három szivatyu... kutakhoz és más practicus tárgyat. Az egész 4000 Márkába kerül. Münchenben megkaptam a Ludwigsverein-től uti pénzt Africába, és pedig most már másodszor, mert mikor jöttem szinte adott 3000 Márkát. A jó Isten gondoskodik a szegény négerekről. Gaggenauból vissza kell mennem Bajorországba Bernbachba, hogy ott Bragancza (?) Portugal volt királynéját meglátogassam, miután leánya, Mária Therézia, Károly Ludwig neje, nagyon megkért, hogy látogassam meg édesanyját is. Onnét elmegyek két nap múlva Parisba, Marseille, Lissabonba. Miután már elkéstem az áprilisi utazással Africába, most már csak május hó 21-én mehetünk. No de van még elég dolgom addig..." 13. sz. levél Lisszabon, 1890. május 21. „Legkedvesebb Testvérem! ...Az itteni kormánynál minden rendben van, betartotta igérelét, a pénzt megfizette és mindent teljesített. Tizenheten a kormány költségén utazunk Afrikába. Hat órán belül indulunk. A könyveket hamarosan megkapod. Madeiráról írok majd levelet. Minden jót tehát kedves Testvérem, az ismerősöket szeretettel üdvözlöm. Buzgó imádba ajánlom magam és maradok hálás testvéred Stefán" (A levél német nyelven íródott.) 14. sz. levél Cap Verde, a „Loanda" fedélzetén [1890.] május 27. „Legkedvesebb Testvérem! Már jobban érzem magam és minden utas jól van. Már ismét tudok dolgozni és a nővérek is jól érzik magukat. Nem annyira a tengeri betegség, inkább a túlerőltető munka Lisszabonban, okozta az első napok rosszullétét. Elutazásom előtt három kaffer könyvet kellett átjavítanom és a nyomtatást siettetnem.így éjjel nappal dolgoztam. Teljesen kimerülve érkeztem a hajóra és így szükségszerű volt gyengélkedésem. Most ismét erősnek és munkára alkalmasnak érzem magam. Mivel a kölni Afrika Egyesület missziónkat oly nemesen támogatja, gyakran kell nekik cikket küldenem, hogy ezekkel a zambézi négerek ügyét felszínen tartsam. Sokfelől kértek híreket tőlem és kérték, hogy tegyek meg mindent a négerek érdekében. Mivel P. Menyhárd Németország és Ausztria felé nem rendelkezik kapcsolatokkal, ezeket tehát magamra vállalom, neki pedig meghagyom Magyarországot. Időnként írok majd a kölni Katholikus Missziók című lapba is, ő pedig a magyar lapokat látja el cikkekké]. Mivel „Loanda" nevű gőzösünk Afrikának a nyugati és keleti partját is bejárja, mégpedig nyugaton: Madeirát, Cap Verde-t, Loandát, St.Thome-t, Mosam édest, Benguelát, keleten pedig Lourenso Marquest, Inhambare-t, Chilost, Quelimane-t, valószínűleg hajóval folytatom utamat Mozambikig (4 nap Quelimane-tól). mivel a misszió ügyében a területi főnökkel kell tárgyalnom. Zumbo 1 Quelimane-tól jó kéthónapnyi utazásra van, így tulajdonképpen nem tudom mikor érkezem majd Zumbóba. Egy világi személyt, egy Müller nevű fiatal embert is viszek Zumbóba, az innsbruck-i kollégiumból. Müller a Társaságunkhoz tartozik és szolgaként szegődik a misszióhoz. Én a zumbói állomásra viszem őt magammal, ahol majd, hü szolgálatával a misszió érdekében tevékenykedik. Az RP.Oeneralis jóváhagyta ezen elképzelésemet. Rajta kívül még egy páter és egy laikus testvér is elkísér Zumbóba, de hogy kik lesznek ezek, erről majd később értesítelek... hálás testvéred, Stefan Z." (A levél német nyelven íródott.) 15. sz. levél Ricico (Mozambik), 1893. szeptember 30. „Legkedvesebb Testvérem! Éppen lezártam Hozzád intézett levelemet, amikor kedves írásodat megkaptam és nem mulasztom el azt azonnal megválaszolni. Körülményeim - úgy látszik - nem változnak, mivel a mostani, régen várt postával sem kaptam semmi hirt... ... minden egyéb dolog mellett, de ennek is megvannak a maga árnyoldalai, mivel a portugálok minden vonatkozásban szabadon akarnak rendelkezni. Én és jótevőim, akik között hercegnők és grófnők találhatók, reklamáltunk már az adományok ügyében, és azt kívántuk, hogy az adományozó kívánsága szerint kerüljenek azok felhasználásra. A lisszaboni RPP Provinciális kedvetlenül fogadta ezt a hirt, és irt nekem egy levelet... ... a portugálok (az ottani társaság vezetői) nem jó szemmel nézik, de ez engem nem korlátoz abban, hogy mindent megtegyek a szegény négerekért, enyhülésükért és áldozatot hozzak értük. A provinciám teljes mértékben elismeri önzetlen igyekezetemet, mellyel a szegény négerek ügyét sok áldozat árán napvilágra hoztam, és segit ebben minden lehető módon. ODe mindez köztünk maradjon!) Boromában... 12 A Guldenek ezreit szerezték meg, s jelenleg számos újság és más kiadvány számára készítek cikkeket, Németországba és Ausztriába, őszintén igyekeznek azon, hogy a Misszió számára adományokat szerezzenek. Nem tudom, megérkezett e hozzád a „Visszhang Afrikából", de bizonyára érdekelni fog. Ezek a kiváló folyóiratocskák igen sokat használnak az afrikai négerek ügyének. Hogy Európába történő utazásomkor a Zambézin megyek e... (A levél oldalán az alábbi, függőlegesen, betoldásként írott szövegtöredékek találhatók): A dolog egészen a P. Generálisig jutott el, aki ... adományokat pontosan a ... intenciói szerint (A levél német nyelven íródott.) JEGYZETEK 1. Czímermann István Szomolnokhután született. Családjának szűkös anyagi helyzete miatt középiskolai tanulmányait csak későn fejezhette be. Eredetileg tanárnak készült, de három félév után felvételét kérte a váci papnevelő intézetbe. Teológiai tanulmányait Rómában végezte. Hazatérte után Dunaharasztin és Taksonyban volt káplán, majd belépett a Jézus Társaságba. Noviciusi idejét a karinthiai St. Andräben töltötte, majd Kalocsára került, a Rend ottani gimnáziumában tanított. 1885-ben engedélyt kapott, hogy Afrikában, a Zambézi Misszióban folytasson hittérítő munkát. 1889 végén néhány hónapra hazatért, hogy itthon és Európa több nagy városában adományokat gyűjtsön a Misszió számára. 1894-ben, a lakosság körében elért népszerűségétől félve, Zumbó és környékének törzsfőnöke megmérgezte. 2. Dr. Zimermann Ignác később kanonoki méltóságot nyert el. 3. Czímermann István afrikai működéséről két előadás hangzott el a Magyar Rádióban: 1981. március 23-án 11.23-tól a Kossuth adón „A Betűk Atyja" és 1983. június 13-án 11.20-tól ugyancsak a Kossuth adón „Magyarok Kelet-Afrikában" címmel. 4. Ezek közül tizenöt levél részletét közöljük. 5. Latin betoldás. Jelentése: „valószínűleg szeptember hónapban utazom el." 6. Páter Ürge Ignác, kínai hittérítő. 7. Menyhárth László S J. a kalocsai jezsuita gimnázium igazgatója, aki 1885-ben elősegítette Czímermann afrikai kiküldetését. 1889 őszén maga is elutazott a Zambézi Misszióba. Czímermann helytelenül, de következetesen „Menyhárd"-nak irja rendtársa családi nevét. 8. hitküldér = hithirdető, misszionárius. 9. Kaffer - a délafrikai törzsi nyelvek közös megjelölése az európai szóhasználat szerint. Az imakönyv valójában nyungve nyelven került kiadásra. Címe: „Nkubezi mu ndjira ia kupurumuka. Penőbzakupemba bzadidissa bza uantu akristao, kuti afike kudzuru ku na murungu. Idakondzedua na P.Estevao Czímermann chuaro cha kukonkana kua Jesu." 10. votumot - fogadalmat. 11. Zumbó - a Zambézi Misszió állomása Mozambik gyarmat nyugati határa közelében. A zumbói állomást 1890-1894 között Czímermann István vezette. 1894 februárjában bekövetkezett halála után Menyhárth László lett az állomás vezetője. 12. Boroma - a Zambézi Misszió központja. 1886-90-ig Czímermann, 1890-94 között P. Menyhárth, 1894-től P. Hiller vezette.
