Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Az Ignácz gyűjtemény Gödöllőn (Kubassek J.)

í4Z IQQfáCZ'Qffifó^<E*ty'CUDÖLLŐtf Manapság nem könnyű kiállítást rendezni, ilyen célra anyagi támogatókat, szponzorokat megnyerni. Az 1992. március 14-én a Gödöllői Galériában megnyílt Ausztrália és Óceánia világa című időszakos kiállítás kitűnő példa arra, hogy összefogással felül lehet emelkedni a mostoha anyagi lehetőségeken. Ignácz Ferenc, az Ausztráliában élő muzeo­lógus és természettudós, a magyar nyelven is nagy sikert aratott Habub Szudán felett című könyv szerzője, két évtizede kutatja a pápuák világát. Munkájáról, élményeiről az ausztráliai magyar nyelvű sajtó és több hazai folyóirat is beszámolt. Az ifjúkorát Gödöllőn töltő gyűjtő nem feled­kezett meg szülőföldjéről. Pápua Új-Guineában, Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetvilágá­ban tett utazásai során gazdag néprajzi gyűjte­ményt állított össze és juttatott haza a Gödöllői Városi Múzeumnak. Ignácz Ferenc keresztül-kasul bebarangolta Pápua Új-Guineát Gyakran találkozott a civili­záció perifériáján, nyomorúságos életkörülmé­nyek között tengődő, a kőkorszakból alig kiemel­kedő őslakók tárgyi kultúrájával. A minden­napi élet használati tárgyai mellett jó érzékkel gyűjtötte be a táplálékszerzés legősibb módjá­nak eszközeit, íjakat, nyilakat, szigonyokat, ha­lászhálókat. A vadászfegyverek közül elsősor­ban az Ausztrália őslakói által használt bume­rángok és a pápuák legendás kőbaltái keltették fel a látogatók érdeklődését. A leglátványosabb, gazdagon díszített maszkok és totemszobrok az egzotikumokon túlmenően már érzékeltették, e kultúrát is megérintette a turizmus áradata, az amerikanizálódás. A rituális művészet jelképszerű alkotásai, a szertartási tárgyak, amulettek mellett helyet kaptak a mindennapi élet kellékei, hálók, tás­kák, kések, fésűk, kosarak, tálak, ivókanalak, sótartók, nyakláncok, legyezők, ágyékkötők. A látogató a fekete vulkáni kőből pattintott vágó- és hasítóeszközök láttán eltöprenghetett, milyen fényévnyi távolság választja el az atom­korszák fiait a kőkorszak gyermekeitől. Az űrha­jók és műholdfelvételek korában Pápua Új-Gui­neában még léteznek olyan törzsi közösségek, ahol előfordul az emberevés. A több mint 800 darabból álló tárgyegyüttes betekintést ad Poli­nézia és a Fülöp-szigetek lakóinak életébe is. A néprajzi anyagot állatpreparátumok, növé­nyi és kagyló ritkaságok, a pápuák ének- és zenekultúráját rögzítő hangfelvételek, 1200 szí­nes diapozitív, valamint 200 kötet angol nyelvű irodalom egészíti ki. Ignácz Ferenc gyűjtőúton Pápua Új-Guineában ...és feldolgozó munka közben ausztráliai otthonában A magyarság jeles tudósai, Fenichel Sámu­el, Biró Lajos, Szent-Ivány József kiemelkedő szerepet játszottak a pápuák földjének és népé­nek kutatásában. Az ő szellemiségük, önzetlen­ségükjelenik meg Ignácz Ferenc munkásságá­ban. Példaértékű az az áldozatkészség, amely a Sydneyben élő gyűjtőt jellemzi. Bürokratikus akadályokat, anyagi nehézségeket, szállítási bi­zonytalanságot leküzdve mindent megtett azért, hogy több esztendős verítékes munkája szülővá­rosát, hazqját gazdagítsa. A május 24-én zárult nagy sikerű kiállítás megrendezése, valamint a szép katalógus Var­ga Kálmán gödöllői múzeumigazgató érdeme. Kubassek János

Next

/
Oldalképek
Tartalom